Könnyítené az EU az adóadminisztrációt
Minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb gondot okoz számára, hogy egy külföldi ország adószabályait megismerje és azoknak megfeleljen. Ebből indult ki az Európai Bizottság, amikor nemrég kezdeményezte, hogy az unión belül több tagországban működő kis- és közepes vállalkozások egységesen az otthoni szabályok szerint számíthassák ki társaságiadó-alapjukat. Egyelőre persze szó sincs kötelező szabályozásról, csupán arról, hogy a tervet elfogadó országok (még nem lehet tudni, melyek lesznek ezek) 2007 elejétől öt évre próbaképpen bevezetnék a lehetőséget. A területükön működő kisvállalkozások azután eldönthetnék, hogy kívánnak-e élni a lehetőséggel. Aki menet közben rájön, hogy hiba volt az egységes szabályokat választani, az kiszállhat – ez esetben visszamenőleg rendezik a kifizetett és a hagyományos szabályok alapján esedékes nyereségadó különbözetét.
Fontos, hogy kizárólag az adóalap lenne egységes, a kulcsok a tagállamok szabályainak megfelelően továbbra is eltérően alakulnának. A cég nyereségadó-alapját együttesen állapítanák meg, majd a forgalom és a bérköltségek megoszlása alapján határoznák meg, az egyes országok mekkora összegre vethetnék ki a maguk adóját. A többi adónemre – áfa, vagyon- és fogyasztási adók stb. – nem vonatkozna a lehetőség, és azok a cégek sem élhetnének vele, amelyek központja az unión kívüli országban van bejegyezve.
A tervezet pikantériája, hogy a különböző államok adóhatóságai közös ellenőrző csoportokat küldhetnének ki a projektben részt vevő vállalkozások székhelyére és más országokban lévő irodáiba. Ez érthető, hiszen az adóalap egységes kiszámítása esetén például a magyar adóhivatal közvetlenül is érintett lenne abban, hogy egy nálunk is működő német vállalkozás odahaza megfelelően számítja-e ki az adóalapját. (TG)
Sokféle adórendszer
- a több EU-országban működö cégek átlagosan ötször többet költenek adóadminisztrációra, mint az egy államban működők- a kkv-k évente átlagosan 202 ezer eurót, a nagyvállalatok 1,470 millió eurót fordítanak e célra; ez az átlagos forgalom 2,6, illetve 0,02 százaléka
- a legfőbb gond a transzferárak dokumentálása; ez öt cég közül négynek problémát okoz
Forrás: European Tax Survey, 2004
- a kkv-k évente átlagosan 202 ezer eurót, a nagyvállalatok 1,470 millió eurót fordítanak e célra; ez az átlagos forgalom 2,6, illetve 0,02 százaléka
- a legfőbb gond a transzferárak dokumentálása; ez öt cég közül négynek problémát okoz
Forrás: European Tax Survey, 2004-->
