Minden tizedik ember megsüketülhet...
Jövő hónap közepén lép hatályba a munkahelyi zajártalom csökkentését szabályozó, a minimális biztonsági követelményekről szóló, az uniós irányelvhez igazodó egészségügyi miniszteri rendelet. Amíg eddig a hazai jogszabályok 85 decibel felett minősítették egészségre ártalmasnak a zajszintet, ezután 80 decibelnél életbe kell léptetni a megelőző intézkedéseket. Nálunk a munkavállalók közel harmadát veszélyezteti a munkahelyi zaj, az unióban 60 millióan dolgoznak halláskárosodást okozó munkahelyen.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezetei a márciusi és áprilisi küldöttgyűlésekre készülve e kérdéssel is foglalkoznak – mondta el Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára. Akkor derül ki, hogy a szövetséghez tartozó, 800 ezer embert foglalkoztató cégeknél okoz-e, s ha igen, milyen gondot a zajártalom. A felmérésbe bevonják a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségét is.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei szerint nem csak a vas- és acéliparban, a bányákban, a nyomdaiparban és az útépítésben dolgozókat érinti a zajártalom. A hangos zene miatt károsodásnak vannak kitéve a kereskedelemben, a vendéglátóiparban dolgozók, de ártalmas a hangos beszéd is. A nagyvárosokban élők a közlekedési zajok miatt károsodottak. Becslések szerint a magyarok tizede halláskárosodott, s 200 ezer embernek lenne szüksége hallókészülékre.
Az eddigi jogszabály szerint 85 és 90 decibel között elégséges volt a füldugó használata, a fölött a fültok kötelező. Az előző ára nem éri el a száz forintot, utóbbiak 2000–10 000 forint között kaphatók. Az egészségügyi miniszter új rendelete szerint a 80 decibeles zajszintnél már megelőző intézkedések szükségesek, e fölött egyéni védőeszközöket s célzott munkaalkalmassági vizsgálat lehetőségét kell biztosítani. A 85 decibelt elérő zajszintnél pedig a terhelést műszaki zajvédelemmel kötelező csökkenteni.
Károlyi szerint a nagyobb vállalatoknál bizonyára most is betartják a szabályokat, s lesz elégséges pénzforrásuk az új zajszinthatárok kivédésére. A kisvállalkozásoknál, például a vasasszakmákat művelőknél fordulhat elő pénzhiány, amelyet azonban két forrásból is enyhíteni lehet. A főtitkár azt reméli, hogy az uniós irányelv-harmonizációval összefüggő feladatokra pályázatot írnak ki a kis- és középvállalkozásoknak. Február végétől pedig már élhetnek a Széchenyi-kártya adta lehetőséggel, amely 25 millió forint hitel felvételre jogosítja majd a VOSZ tagszervezeteit – tette hozzá. (NTE)
