Szabó István filmre vinné saját ügynökmúltját

Szabó István, a világhírű filmrendező 1957 és 1963 között az állambiztonsági szolgálat belső elhárításának dolgozott. Szabó István a Népszabadságnak annyit mondott: így tudta megmenteni egy forradalmár életét. "Hálás vagyok a sorsnak, és utólag büszke lehetek a történtekre. Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt az állambiztonsági munka. Hiszen ezzel mentettük meg egyik évfolyamtársunkat az 1956-os forradalom után a leleplezéstől és a biztos akasztástól" - így reagált a lapnak az Oscar-díjas filmrendező az Élet és Irodalom című hetilap ma megjelenő számában közölt cikkre, amelyben Gervai András filmszakíró föltárja Szabó ügynöki múltját. - Két évfolyamtársam kérésére vállaltam a feladatot. Hitelesnek kellett lenni, hogy az illető - aki fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában - alibije is hiteles legyen. Ezért összevissza mondtam mindent, ami elterelte a figyelmet arról, akit védenünk kellett. A történet dokumentálható eredeti ''56-os híradófelvételeken - jelentette ki Szabó István. Mint mondta, örül annak, hogy végre elmondhatja (talán filmen is) a történetét; "gyógyszer lesz sokaknak, és világosabb képet mutat az 1957-től 1960-ig terjedő időszakról". Szabót bevallása szerint a saját védelme nem érdekli, "különösen így, hogy a történetet a filmszemle megnyitójára időzítették". Gervai András a Népszabadság kérdésére azt állította, szó sincs időzítésről. (Nol.hu)