"Szeretjük, tiszteljük és becsüljük Őt"

A 117 aláíró között van például Garas Dezső, Göncz Árpád, Gönczöl Katalin, Jancsó Miklós, Koncz Zsuzsa, Koltay Lajos, Kő Pál, Presser Gábor, Tímár Péter és Valki László.
Gervai András filmtörténésznek, -kritikusnak az Élet és Irodalom múlt heti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról és tanárairól.
Megválaszolatlan mozzanatokat találnak a világhírű Oscar-díjas filmrendező, Szabó István állambiztonsági múltjáról szóló történetben a hét végi német lapokban megjelent beszámolók. A Süddeutsche Zeitung írásának címében jelzi: "különös, szokatlan védekezésnek" tartja Szabó első rövid beszámolóját. A cikk szerzője, Kathrin Lauer szerint "nem világos", hogy melyek voltak azok a "terhelő tényezők", amelyek hatására Szabó István ráállt a jelentések írására. A német újságíró nem tartja kizártnak, hogy "a leleplezések és a nyitott kérdések" beárnyékolják majd Szabó István új filmjének, a Rokonoknak a budapesti bemutatóját;az idei magyar filmszemlét a Móricz-regényből készült filmmel kívánják megnyitni.
A dpa német hírügynökség egyik anyagában azt írja, hogy Szabó István személyében "a nemzetközileg legprominensebb magyart érte utol állambiztonságis múltja. Előtte országszerte ismert popzenészekről, színházi kritikusokról, sportolókról és újságírókról, valamint Medgyessy Péter kormányfőről (2002-2004) derült ki, hogy a titkosszolgálatok besúgói voltak. Ezek a leleplezések Magyarországon hézagosan, véletlenszerűen és későn történnek".
Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy "az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után még mindig nem talált rá történelme e sötét lapjának görcsöktől mentes kezelésére." Az állambiztonsági anyagokat őrző levéltár - német rokonintézményétől eltérően - "még mindig nem kínál általánosan nyitott hozzáférést. Csupán a besúgók áldozatai, vagy kutatók, mint például Gervai - tekinthetnek bele a besúgó-akták gyakran sokkoló titkaiba". (MTI)