Szükséges lesz a felszólítás

Manapság a hitelezők gyakran használják a felszámolási eljárást adósságbehajtásra. Kétségtelen: ha olyan lejárt követelése van a cégnek, amelyet a másik fél nem vitat vagy elismer, sokkal egyszerűbb felszámolást kezdeményezni ellene, mint hosszasan pereskedni vele. A bíróság ilyenkor nem peres eljárásban, iratok alapján dolgozik, nincsenek tárgyalások. A hitelezői kérelemre az igazságszolgáltató fórum nyilatkozatot vár az adóstól, akinek nyolc napon belül választ kell adnia, vitatja-e vagy elismeri tartozását. Ha nem vitatja, a bíróság hatvan napon belül elrendelheti a felszámolási procedúrát. Ennek megelőzésére pedig az adós nem tehát mást, mint fizet, már ha módjában áll.

Júliustól azonban már nem lesz ilyen egyszerű a hitelezők dolga – figyelmeztetett Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Hatályba lép ugyanis a megváltozott csődtörvény, és módosulnak az idevágó szabályok is, a mainál nagyobb védelmet nyújtva az adósnak. A hitelező a fizetési határidő lejártát követően nem fordulhat rögtön a teljesítetlen szerződést lobogtatva a bírósághoz, illetve megteheti, de ezzel még nem szolgáltat alapot a felszámolás elindítására. A törvény többet követel tőle az egyébként gyakran nem kellőképpen tisztázott adósi tartozáselismerés megerősítése érdekében. Ezentúl, mielőtt felszámolási eljárás megindítását kérné a bíróságtól, írásban kell felszólítania a nem fizető üzleti partnert a fizetésre. Ebben arra is figyelmeztetnie kell, hogy ha nem vitatja tartozását és nem teljesít 15 napon belül, úgy felszámolás kezdeményezhető ellene.

A közelmúltban megjelent 15/2006. ( IV. 7.) sz. igazságügy-miniszteri rendelet részletezi, milyen kötelező tartalmi elemei vannak a fizetési felszólításnak. Fel kell tüntetni például a követelés összegét, mértékét és esedékességét, a kamatokat is, sőt, ha engedményezés történt, szükséges arra is kitérni. Ha a rendeletben előírt bármelyik elem hiányzik, a bíróság – formai okokra hivatkozva – alappal tagadhatja meg, hogy foglalkozzék az üggyel. A rendelet melléklete egy formanyomtatvány, amely – ha a hitelező pontosan kitölti – alkalmas fizetési felszólítás lehet a felszámolás bírósági elrendelésére.

Horváth Gyula tapasztalatai szerint az adósok többnyire nagy cégek, és rendszerint válasz nélkül hagyják kisebb partnereik fizetési felszólításait. Az új szabályozás által bevezetett felszólításra az adós már nagy valószínűséggel válaszolni fog, s válaszát meg is kell indokolnia. Ezáltal tehát egyértelművé válhat a hitelező és a bíróság számára is, hogy vitatja-e, illetve teljesíti-e fizetési kötelezettségét, vagy sem.

Horváth Gyula felhívta a figyelmet arra is: az uniós csatlakozás óta mód van magyar bíróság előtt felszámolási eljárást kezdeményezni olyan külföldi cég ellen, amelynek van magyarországi telephelye, s állandó gazdasági tevékenységet folytat hazánkban. Ez a felszámolás azonban természetesen csak a vállalat Magyarországon lévő vagyontárgyaira terjedhet ki.

Adós neve, címe

Hitelező neve, címe

A követelés összege, mértéke, esedékessége

A tartozás jogcíme

Az engedményező neve és az engedményezés időpontja, ha a hitelező a követelést engedményezés útján szerezte

Képviselet esetén a hitelező meghatalmazott képviselőjének neve és címe

Aláírás

Adós neve, címe

Hitelező neve, címe

A követelés összege, mértéke, esedékessége

A tartozás jogcíme

Az engedményező neve és az engedményezés időpontja, ha a hitelező a követelést engedményezés útján szerezte

Képviselet esetén a hitelező meghatalmazott képviselőjének neve és címe

Aláírás-->