Pénzt az egészségügybe: Így vagy úgy, de fizetünk

Az eddigi ingyenes szolgáltatások fizetőssé tétele tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak arra, hogy pénzt juttassanak az egészségügybe. A kormány elképzelései még nem ismertek, de több szakértő szerint lesznek új díjak. Igaz, akad olyan is, aki szerint erre valójában nem lenne szükség, helyette azonban olyan tabudöntéseket javasol, amelyek ugyanúgy komoly konfliktusokat válthatnak ki, mint a lakossági terhek növelése. Valószínűleg több egészségügyi szolgáltatásért is fizetnünk kell majd, így vélekedik szinte minden megkérdezett szakértő. Ez a legkönnyebb módja ugyanis az ágazat helyzetének javításának, anélkül, hogy nagyobb átalakításokat kellene végrehajtani. A jelenlegi szolidáris alapú rendszer legnagyobb hibája, hogy 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását mindössze 3 millió ember fizeti. Megjegyzendő, hogy a hálapénz miatt az orvosi ellátás nem ingyenes: a betegek becslések szerint évente 30-70 milliárdot fordítanak a paraszolvenciára. Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy be kellene vezetni orvosi kezelésenként az 500 forintos vizitdíjat, valamint az ugyancsak pár száz forintos receptdíjat, amit a gyógyszer kiváltása után fizetne a beteg.
Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint is számítani lehet új díjak bevezetésére, de szerinte nincs szükség a lakossági terhek növelésére, az egészségügyet a jelenlegi forrásokból is hatékonyabbá lehetne tenni. A szakember szerint a lakossági hozzájárulás nemzetközi összehasonlításban már így is jelentős: az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát fedezi közvetlenül a lakosság, míg a maradékot az állam a befizetett járulékokból és adókból.
Sinkó inkább tabukat döntene: a kórházak egy részét bezárná, a maradék intézmények között pedig specializációra lenne szükség, nem kell 20 kórházban nyitott szívműtéteket végezni, elég, ha csak 4-5 intézményben végeznek ilyen beavatkozást. (origo)