Reformokat ígér az MTA elnöke
Hivatali idejének második felére alapvető változásokat ígér a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Mint Vizi E. Szilveszter a Világgazdaságnak elmondta, újabb ciklusra egyébként sem választható meg, ezért ő már ?szabad ember?, az utolsó két évben bátran vághat bele az Akadémia megreformálásába. Szerinte egyébként nem igaz, hogy eddig semmi sem történt az MTA háza táján. Az elmúlt év sikereként jelölte meg a World Science Forum Budapest című nemzetközi tudománypolitikai tanácskozás megrendezését, részvételüket a Nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásában. Ugyanakkor nem tagadja, hogy a jövő feladata az a paradigmaváltás, amely ? szavai alapján ? összhangban van a kormány elképzeléseivel.
Ez pedig a nyitás a gazdaság felé a kutatás-fejlesztésben, hogy az eredeti ötletek, találmányok minél gyorsabban bekerüljenek az iparba. Tervezi, hogy úgynevezett spin-off cégek alapításával, a szabadalmaztatás segítésével is hozzájárulnak a kutatóhelyek gyakorlati eredményességéhez. A pályáztatás új rendszerében példaként említi azt a 900 milliós keretet, amelyből azok kapnak támogatást, akik külföldről hoznak haza pályázati pénzt, akiknek az elmúlt öt évben magyar céggel volt eredményes együttműködési szerződésük. Saját ?elnöki? keretéből 80 millióra írt ki felhívást eddig meg nem jelent tudományos kéziratok publikációjára.
Az MTA két hete lezajlott közgyűlésén meghirdetett program fő vonalaiban egybevág a kormány 2013-ig szóló koncepciójában foglaltakkal. Első helyen említette a minőség erősítését a tudományos közéletben. Ennek keretében a finanszírozást feladat- és teljesítményarányossá tenné, s az interneten közreadná az akadémikusok publikációit, idézettségeit. Egyetért azzal, hogy az eddiginél nagyobb, valódi kutatócsoportok alakuljanak, ezeknek 2007-től kezdve évente kétmilliárd forintot adtak, de csak a leghatékonyabb kutatásokra ? tette hozzá.
Vizi E. Szilveszter eredménynek tekinti, hogy a 38 kutatóintézet igazgatói székére már nem csak magyar állampolgárok jelentkezhetnek (egy pályázat már a végéhez ért, a kinevezés következik). Ezzel kapcsolatban elmondta: komoly menedzserszemléletet követel meg e vezetőktől, ez legalább egyharmaduknál jelenleg nem érvényesül. Az intézetek vállalkozói jellegét gátló szabályt (csak az összbevétel 30 százaléka származhat a piacról) az ősszel eltörlik. Megítélése szerint két-három intézetük rostálódhat ki a szervezeti és minőségi reform folyamán.
Megkérdezett szakemberek meglepetésére Vizi E. Szilveszter egyetért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével, Boda Miklóssal abban, hogy az akadémiai kutatóhelyeket ki kell vonni az MTA közgyűlésének fennhatósága alól. Úgy véli, több teher nehezedik rájuk. Az ország gazdasági nehézségei, a konvergenciakötelezettség, valamint az, hogy a ?szürkeállományra? szükség van, de az unió is hasznosítható k+f-et igényel. Ezért is vitázik az alapkutatásokat szerinte háttérbe szorító elképzelésekkel. Úgy látja: ma ezek sokkal gyorsabban válnak alkalmazhatóvá, mint korábban. A közgyűlésen azt mondta: nagy valószínűségel olyan kormányzati k+f szerkezet alakul ki, amelyben az alapkutatás fontosságát kevésbé becsülő közeg lesz a meghatározó.
