Chartercégek: már késő beszállni?

A hazai vitorláseladások nem adnak teljes képet a forgalomról, hiszen mint a Top Yachting cégvezetője, Brencsán Ábel megjegyezte: a tengeri használatra vásárolt hajók zöme nem is jelenik meg a magyarországi regisztrációban, hiszen ezek horvát chartercégeknél „csapódnak le”, azaz horvát zászló alatt futnak, ám vannak, akik adóügyi szempontok miatt ciprusi vagy panamai háttérországot választanak. Durva becslések szerint az Adriára igyekvők mintegy 80 százaléka chartercégbe száll be, amely egyrészt kedvező konstrukcióban kínálja a vitorlást, másfelől biztosítja a bérbeadást a teljes idényre. Ezzel a konstrukcióval öt év alatt megtérülhetett egy 35 láb hosszú hajó ára, amelynek az értéke 35 millió forint körül mozog. Kérdés azonban, hogy a horvát kormány idei drasztikus adóemelése mennyiben nyomja rá bélyegét erre a piacra, bár mint az egyik, charterpiacon is tevékenykedő piaci szereplő rámutatott: a feltételek olyan kedvezőtlenül alakultak, hogy jelenleg nem tanácsolja az ilyen konstrukcióban történő hajóvásárlást. A szerényen emelkedő bérleti díjból ugyanis nem tudja a tulajdonos fedezni az éves lízingdíjat, ráadásul némileg meg is van kötve a keze, hiszen akkor használhatja a vitorlását, amikor éppen nincs kiadva. Bizonytalansági tényezőt jelent az is, hogy az 5-6 éves hajót milyen állapotban kapja vissza, s kérdés, hogy a bérbeadáshoz használt, meglehetősen szűk kabinokkal „tarkított” hajó számára is megfelelő-e. A hajóvásárlónak pedig Bokor Imre, az Adria-Yacht Kft. vezetője szerint azt is érdemes mérlegelnie, hogy a horvátországi charterpiacot jelenleg túlkínálat jellemzi. Míg öt-hat éve áprilisban már nem lehetett július-augusztusra hajót szerezni, addig jelenleg szó sincs erről – jegyezte meg Bokor Imre. Varga István, a Wiking Yacht igazgatója is úgy véli, nem biztos, hogy befektetési célból beszállna a horvát charterpiacra, annak ellenére, hogy a hét hónapos szezon alatt 90 százalékos telítettséget lehet elérni. VG