Cipőt a cipőboltból, de kávét, kenyeret már a postán is vehetünk

A gazdasági tárca elképzelései szerint a kétezer főnél kisebb népességszámú településeken a posta is árulhatna élelmiszert, alkoholmentes italt, vegyi terméket, napicikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket – tudta meg lapunk. Az üzletek működésének rendjéről szóló kormány-előterjesztés tervezetében éppen ez váltotta ki a legnagyobb tiltakozást a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) tagságában – mondta érdeklődésünkre a javaslattal kapcsolatban Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Ez alapvetően nem a posta feladata, ráadásul veszélyezteti az amúgy is nehéz körülmények között dolgozó, az élelmiszer-biztonságot és -higiéniát biztosító, megfelelően átalakított üzlettel rendelkező bolti kiskereskedőket. Antalffy emlékeztetett arra, hogy például a Balaton-parti községek 60 százaléka kétezer fő alatti, azaz e területeken alanyi joga lenne a postának az említett kereskedelmi tevékenységre. A Kisosz azt javasolja, hogy a posta csak ott árusíthasson, ahol kereskedelmi bolt hiányában az önkormányzati testület véleménye alapján az alapellátás nem biztosított.
A szövetség általánosságban egyetért a rendelet felülvizsgálatával, módosításával, de több más részletszabályozást – a gyakorlati végrehajthatóság és a vállalkozások terhelése szempontjából – nem tartanak támogathatónak. Antalffy Gábor szerint a legnagyobb kérdés valamennyi kereskedővel kapcsolatban a működési engedély cseréjének a végrehajtása, amely az illetékkötelezettség miatt többletterhet jelent, az egyes üzletkörök újbóli meghatározása pedig tartalmi módosítást is eredményezhet. Ez befolyásolhatja a bérelt boltokban a bérbeadó és a bérlő által kialkudott helyzetet. A zöldség-gyümölcs üzletek péládul hagyományosan árusítanak ásványvizet, üdítőitalt, tojást, olajos magvakat és száraz hüvelyeseket is, ezeket a vevők rendszeresen keresik is. Amennyiben azonban a rendelet miatt a működési engedélyt módosítani kell, az a bérbeadóval meghatározott célú és termékkörre vonatkozó helyiségbérlet esetén problémát okozhat. Áthidaló megoldásként javasolják, hogy a rendeletmódosítás automatikusan hajtsa végre az üzletköri módosításokat.
A Kisosz alapvetően egyetért azzal, hogy valamennyi érintett szakhatóság részt vegyen a helyszíni szemlén. Tart azonban attól, hogy többen nem lesznek jelen, és élnek azzal a lehetőséggel, hogy a szemlét követő 30 napon belül küldhetik meg az állásfoglalásukat. Ezzel a helyszíni egyeztetés lehetőségét is kizárják vitás kérdésekben.
Egyetértenek azzal is, hogy a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor közölni kell az üzlet nyitvatartási idejét, de a változtatások folyamatos bejelentési kötelezettségével nem. Ez a szakmának többletadminisztrációs terhet és illetékkötelezettséget jelent, ám a hatóság számára feleslegesek ezek az adatok. MK