Meddig titkos egy adat?
Egyre több állampolgár vagy szakmai szervezet vette a bátorságot az elmúlt években ahhoz, hogy a közpénzt érintő állami szerződésekben turkáljon. Ehhez pedig semmi egyebet nem kell tenni, mint az óhajokat eljuttatni az érintett szervekhez – akár e-mailben –, ahonnan 15 napon belül ki kell adják a nyilvános információt. A közérdekű adatok megismeréséhez ráadásul az adatkérőnek nem kell az információszerzéshez fűződő érdekeltségét sem igazolnia, az adatkezelő szerv pedig nem vizsgálhatja azt. Ha a kérelmező nem kapja meg a szükséges felvilágosítást, akkor 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Tehát akinek ideje, türelme van a nyomozáshoz, gyakorlatilag szabadon vájkálhat a különböző közpénzeket érintő beszerzésekkel, szerződésekkel kapcsolatban. Mindössze egy szűk korlát állíthatja meg a kíváncsiságot, például a személyes adatnak minősülő információt nem lehet kiadni. Így nem tudhatjuk meg azt sem, hogy egy állami vállalatnál magas beosztásban dolgozó személy mennyit keres. Ugyanakkor itt is van egy kiskapu, ha érdeklődésünk alanya köztisztviselő, akkor a bértábla alapján könnyen be tudjuk mérni havi juttatását. A nagy állami cégvezetők juttatásai ugyanakkor nyilvánosak – állapította meg nemrégiben Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. Ezenkívül a törvények által szűk körben meghatározott államtitkokat, szolgálati titkokat vagy hasonló adatfajtákat sem lehet kiadni. Egyre több cég utasítja el az érdeklődőket úgynevezett üzleti titokra hivatkozva. Csakhogy – magyarázza lapunknak Péterfalvi Attila – az állami pénzek vonatkozásában nem lehet ilyen indokkal megtagadni a kért információk megadását.
Legutóbb az országos botrány kavart Combinók megvásárlásáról szóló szerződés eltitkolása miatt érte vád a BKV Zrt.-t. A közlekedési vállalat kedden levélben fordult az elmúlt hetekben többször meghibásodott villamosokat gyártó Siemens Zrt.-hez, amelyben a kontraktus nyilvánosságra hozatalát kérte. A BKV ugyanakkor közölte: kedvező válasz esetén betekintési lehetőséget nyújt az érdeklődőknek. Péterfalvi Attila azonban lapunk érdeklődésére elmondta: a Combino villamosok adásvételi-szállítási szerződése közérdekű információ, annak átadása nem tagadható meg. A BKV ugyanis közpénzen szerezte be a járműveket, ezt mindkét szerződő félnek és az önkormányzatnak is tudnia kell. A közérdekű információ eltitkolása bűncselekmény, és a hasonló vétség a Btk. szerint két évig tartó szabadságvesztéssel büntethető – közölte Péterfalvi.
Ha bárki kéri, akkor a privatizációval kapcsolatos szerződéseket – például Budapest Airport Zrt. – is nyilvánosságra kell hozni. Itt lehetnek olyan elemek, amelyek nem közérdekűek, de a fő adatokat, kötelezettségeket ki kell adni – tette hozzá Péterfalvi. Szintén nyilvános az is, hogy egyes vállalatok milyen állami támogatást vesznek igénybe – például Hankook dél-koreai cég esetében.
Az állami ünnepségek költségei is közérdekű adatok, így az augusztus 20-i tűzijáték költségei is. Az adatvédelmi biztos szerint nem lehet eltitkolni azt sem, ha egy cég nem rendeltetésszerűen használta fel azt az állami pénzt, amelyhez pályázati úton jutott. Kifejtette: sokan fordulnak hozzá állásfoglalásért helyi önkormányzati ügyekben. Itt a közpénzeket érintő ügyek szintén nyilvánosak, a megállapodás-tervezetek, a döntés előtti dokumentumok azonban nem mind azok – tette hozzá.
Adatkérési indok Combino-ügyben
A megrendelt negyven Combinóért – az eddigi adatok szerint – mintegy negyvenmilliárd forintot fizet a BKV. Nagy összegbe került az is, hogy a körúti villamospályát alkalmassá tegyék a járművek fogadására. A Magyar Nemzet szerint kérdés, hogy a gyártó milyen jótállást vállalt a különféle hibákért, s mikor van mód a szerződés felbontására. Ezt színezi, hogy ha a járműveket Demszky Gábor főpolgármester kérésére a választás miatt valóban korábban, esetleg kellő kipróbálás nélkül adták át, a Siemens nem korlátozta vagy zárta-e ki a felelősségét. Mindezt csak a szerződésből lehetne pontosan megtudni. Miként azt is, volt-e mód egyáltalán előszállításra.
