Mit tegyenek a megszorítások ellen?

Bár már az elmúlt években is jellemző volt, hogy a pénzügyi kormányzat év közben is többször újraszabta az adózási környezetet, mégsem túlzás azt állítani, hogy a nyáron elfogadott adócsomag a korábbiaknál is jobban felforgatja a cégek életét. A vállalkozások működési felté-teleit nemcsak közvetlenül, a tehernövelés és a kiszámíthatóság csorbulása miatt nehezíti a költségvetési kiigazítás jegyében született program, hanem közvetve, a korábban gondoltnál kisebb belső kereslet útján is. Az előrejelzések szerint a gazdasági növekedési ütem az idei négy százalék körüli mértékről jövőre a felére eshet, és 2008-ban is csak minimális élénkülésre lehet számítani. Fel van tehát adva a lecke az elsősorban hazai piacon értékesítő kis- és középvállalkozások számára: alapos mérlegelést igényel, hogy a fentiek kedvezőtlen hatásait miként tudják kivédeni. Ezúttal néhány tippel igyekszünk segíteni a döntést.

Ha egy idehaza bejegyzett kkv külföldön is értékesít, és abban az országban egy cég fenntartási költségei nem eget verők, érdemes megfontolni a külföldi cégalapítást – szögezi le Vadon Enikő. A KPMG adómenedzsere szerint ennek több indoka van. Egyrészt a 16 (bizonyos összeghatárig 10) százalékos társasági adó és a helyi iparűzési adó mellé szeptembertől bejött a 4 százalékos különadó. Így a három elvonás összességében már tekintélyes terhet jelent a vállalkozások számára. Másrészt a külföldi leányvállalattól kapott osztalék mentes mind a társasági, mind pedig a különadó alól, sőt a külföldi fióktelepnek, telephelynek betudható nyereség sem képezi a különadó alapját. Nem árt tudni, hogy ha a hazai cég a jövőben túl kíván adni a külföldi leányvállalaton, akkor azt az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel teheti meg.

A már említett különadó esetében választani lehet, hogy az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás milyen módon állapítja meg az adóalapot. Az egyik lehetőség szerint augusztus 31-ére közbenső mérleget készít a cég, és az azt követően elért eredménye után utalja az APEH-nek a szóban forgó jogcímen a terhet, de dönthet a mellett is, hogy az egész éves eredményének egyharmada után rója le ezt a kötelezettségét. Például egy olyan kkv, amely bevételének jelentős, az év korábbi részében elérthez képest arányaiban jóval nagyobb hányadára a karácsonyi időszakban tesz szert, érdemesebb az utóbbi, az arányosítási lehetőséggel élni – húzza alá Vadon Enikő. Észben kell tartani, hogy a törvényszövegben felsorolt néhány tételen kívül más tétellel vagy más „de minimis” kedvezménynyel nem lehet korrigálni az adóalapot – fűzi hozzá Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke kiemeli: nem lehet még az áthozott veszteséget sem érvényesíteni, és nincs helye a kamatfizetésből származó kedvezményeknek sem.

Az elvárt adóra vonatkozó passzusokkal a veszteségelhatárolás intézménye veszélybe került. Ezért érdemes még az idén minél nagyobb árbevételt realizálni, hogy a 2004 előtt keletkezett, maximum öt évig elhatárolható veszteség minél kisebb része „menjen veszendőbe”.

Felemás változás történt a cégtelefonáfa kapcsán. A cégtelefonáfa levonhatósági hányada 30-ról 50 százalékra nőtt a hónap elejétől. Ezt ellensúlyozandó azonban a cégtelefon magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatás lett: vagy a tételes elkülönítés alapján adódó öszszeg, vagy a számlaérték egyötöde számít adóköteles bevételnek, ez után 54 százalékos személyi jövedelemadót, tb- és munkaadói járulékot kell megfizetni. A tehernövekedést el lehet kerülni azzal, hogy a cég a vezetékes telefonvonalat kiváltja internetkapcsolattal, amellyel lehet online kommunikálni, hiszen az így felmerülő költségeket teljesen el lehet számolni – emeli ki Vadon Enikő.

Az adótanácsadó szerint a vállalkozások nem használják ki a béren kívüli juttatások rendszerén belül például a munkáltatói lakáscélú támogatásban rejlő lehetőségeket. Ez év elejétől a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás a lakás vételárának vagy a teljes építési költségnek a 30 százaléka, de legfeljebb egymillió forint, a korábbi 750 ezerrel szemben.

Nem vitás, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői körében a 2007-től belépő házipénztáradó és a vele kapcsolatos rendelkezések a figyelem középpontjába kerültek. Érdemes élni a kedvezményes osztalékkivétel lehetőségével – mondja a KPMG szakértője. A 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönt tanácsos lecsökkenteni, és az elengedett összeggel megegyező, idei adóévre vonatkozó osztaléktétel után a 25, illetve 35 százalékos személyi jövedelemadót kiváltani 10 százalékos „akciós” adóval. A házipénztáradó minimalizálására pedig több technika is létezik – teszi hozzá Ruszin Zsolt. A szakember kifejti: az egyik megoldás lehet, ha a készpénzegyenleget mindig csökkentik a tulajdonos számára kiadott kölcsönnel, amely „csak” a jegybanki alapkamat + 5 százalékos kamatbevételt jelent, növekszik általa ugyan a készpénzegyenleg, de adózni mégsem kell utána (csak az így keletkező kamatbevétel után).

A törvény értelmében ugyanis a mikro- és a kisvállalkozás mentesül az innovációs járulékfizetés alól, s ez esetben a státus vizsgálatánál csak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, a kapcsolódókét és társvállalkozásokét nem.

A törvény értelmében ugyanis a mikro- és a kisvállalkozás mentesül az innovációs járulékfizetés alól, s ez esetben a státus vizsgálatánál csak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, a kapcsolódókét és társvállalkozásokét nem. „Védőintézkedések” (amelyekkel az adócsomag kedvezőtlen hatásait enyhíthetik)

Külföldi cégalapítás. Különösen akkor, ha az idehaza bejegyzett cég a külföldi országban értékesít, és ott a vállalat fenntartási költségei nem eget verők.

El kell dönteni, hogy a szeptembertől bevezetett különadó alapját arányosítással vagy közbenső mérleg készítésével célszerűbb megállapítani.

Az idén érdemes minél nagyobb árbevételt realizálni, hogy a 2004 előtt keletkezett, legfeljebb öt évig elhatárolható veszteség minél kisebb része menjen veszendőbe.

A munkahelyi online kommunikáció esetében a vezetékes telefonvonalat tanácsos kiváltani internetkapcsolattal.

Érdemes növelni a béren kívüli juttatások rendszerén belül az adómentesen adható munkáltatói lakáscélú támogatást.

A 2006. június 9-én fennállt tagi kölcsönt tanácsos lecsökkenteni, és az elengedett összeggel megegyező nagyságú osztalék után 10 százalékos kedvezményes szja-t kell fizetni.

A házipénztáradó minimalizálására több technika is létezik.-->