Ne csak a díjat nézzék!

Amikor a felek szerződést kötnek, nemcsak a bérleti díjat szükséges tisztázni, hanem azt is, hogy még milyen járulékos költségekkel kell számolni a bérlőnek – mondta Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, folytatván a helyiségbérlettel kapcsolatos tanácsait. A bevásárlóközpontokban, plázákban például igen magasak a bérleti díjak. Itt nemegyszer több száz oldalas szerződések születnek, de azok többnyire egyértelműen szólnak a járulékos kiadásokról, például a marketing-, reklám-, a promóciós- és más közös költségekről is.

Az önkormányzati helyiségbérletnél sokszor kevés szó esik arról, hogy ki fizesse a közös költséget. E kérdésben alapvetően a felek megállapodása az irányadó, ha ilyen nincs, akkor a lakástörvény és annak értelmében a közös költséget a bérbeadónak kell fizetnie. A gyakorlatban azonban ezt a bérbeadó áthárítja a bérlőre. Ha így tesz, akkor viszont bele kell foglalni a szerződésbe, hogy a későbbiekben ebből ne legyen vita.

Gyakori hiba, hogy a bérlő rosszul méri fel jövendő anyagi helyzetét, várható bevételeit, azt, ki tudja-e gazdálkodni a borsos bérleti díjat és a többi kiadást. A divatos plázákban késhet például a nyitás, a reméltnél gyérebb lehet a forgalom. Ennek ellenére a bérleti díjjal nem maradhat adós. Ez már inkább gazdasági tanács, de tény: érdemes alaposan mérlegelni a cég teljesítőképességét, számolni azzal, ki tudja-e termelni esetleg hosszú hónapokon keresztül is az esetleges veszteséget. A bérbeadó ugyanis nincs tekintettel arra, hogy a bolt rosszul megy, és ez nem is várható el tőle. Jogosan ragaszkodik ahhoz, hogy ő a helyiség bérbeadására, a rendeltetésszerű használat biztosítására vállalt kötelezettséget, nem pedig arra, hogy hosszú időn át elnézze, hogy a bérlője nem fizet – mondta Horváth Gyula.

Természetesen bizonyos jogai a bérlőnek is vannak. A bevásárlóközpontok bérleti szerződései rendszerint komplex ügyletek, amelyekben a bérbeadónak érdeke a forgalom fellendítése. Különféle szolgáltatásokkal – mozival, éttermekkel, fitneszteremmel – igyekszik becsalogatni az embereket. Egy ilyen helyen magától értetődő feltételezés, hogy majd csődülnek oda az emberek. Ha pedig mégsem, és ennek az az oka, hogy a bérbeadó jóllehet a szerződésben vállalta, még nem építette meg a mozit vagy nem nyitotta meg a bowlingpályát, akkor a bérlő ezt számon kérheti rajta. Ilyen esetekben akár bérletidíj-mérséklésre is igényt tarthat.

Ha a bérlő a helyiséget nem használhatja rendeltetésszerűen – és mindegy, hogy ennek mi az oka, –, akkor erre az időre nem jár bérleti díj a bérbeadónak. A díj visszatartásával azonban – nemcsak a plázabeli, hanem más bérleteknél ugyancsak vigyázni kell. A visszatartási joggal kapcsolatban ugyanis bizonytalan a joggyakorlat. A bérbeadó pedig rendszerint felszámolási eljárás kezdeményezésével próbálja kikényszeríteni a díjfizetést. Jobb ilyen esetekben ügyvédi vagy bírói letétben teljesíteni. Már csak azért is, mert a nemfizetés magával vonhatja a rendkívüli felmondást a bérbeadó részéről. KK

Ezért célszerű rögzíteni a bérleti szerződésben, hogy a bérbeadó miként tájékoztatja erről a bérlőt, és milyen következményekkel jár, ha nem adja meg a szükséges információkat.

Ezért célszerű rögzíteni a bérleti szerződésben, hogy a bérbeadó miként tájékoztatja erről a bérlőt, és milyen következményekkel jár, ha nem adja meg a szükséges információkat.-->