Beruházási hitelek: széles választék

A bőség zavarával küzdenek a hazai vállalkozások, amikor a géppark modernizációjához, avagy egy raktárhelyiség építéséhez beruházási hitelt keresnek, ám arra érdemes felkészülniük, hogy nyereséges működés, megfelelő saját tőke, egy-két éves múlt, illetve biztosítékok nélkül bizony hiába fordulnak a hazai bankokhoz. A beruházások finanszírozásánál nagyon gyakran a támogatott, kedvező kamatozású hitelt igénylik a hazai vállalatok, amelynek előnyeként említhető a hosszú türelmi idő, a hosszú futamidő és az alacsony saját erő lehetősége. Ám ezzel a konstrukcióval nem mindegyik társaság tud, illetve akar élni. Az állami támogatáshoz kapcsolódó adminisztrációs teher is nagyobb hátrányt jelenthet számára, ám az is elképzelhető, hogy magához a hitelcélhoz nem kapcsolható állami támogatás. Emellett azt is érdemes mérlegelnie a vállalkozásnak, hogy vállalni tudja-e a fenntartási időszakra a vagyonelem működtetését, nem adja-e el, avagy bérbe a beruházással létrehozott vagyontárgyakat.

Saját forrású, éven túli beruházási, illetve fejlesztési hitelek terén igen széles a paletta, ráadásul forint- mellett devizaalapon is hozzáférhetőek. A hitelben gondolkodó társaságnak azonban nem árt górcső alá vennie a banki konstrukciókat, hiszen fellelhetők különbségek. Van, ahol a futamidőt öt évben korlátozzák (például IEB), másutt hét év (például Budapest Bank), de van, ahol legfeljebb 12 vagy akár 15 év lehet a maximum (például HVB Bank, K&H). A kisebb öszszegű beruházásoknál, mint például gépbeszerzés, a futamidő általában 1–5 évig terjed, azonban a nagyobb összegűnél (például telephelyvásárlás) a minél hoszszabb futamidőt preferálják a társaságok – jegyezték meg a HVB Banknál. Az igényelt futamidő az MKB Bank tapasztalatai szerint is egyre hosszabb, sok esetben a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogram 15 éves futamidejéhez közelítő igényekkel találja szemben magát a bank. A CIB Bank ügyfelei is jellemzően a hoszszabb futamidőket igénylik, hiszen ez alacsonyabb törlesztőrészleteket eredményez.

A beruházás céljától és a cég méretétől is függ a beruházási hitel összege, minimumként általában egymillió forintot kötnek ki a bankok – de például az Erste Banknál a saját forrású beruházási hitel esetében 10 millió forint az alsó határ –, míg a maximális összeget csak néhány banknál határoznak meg. Ami a hitelösszegeket illeti, ez néhány milliós összegtől akár százmilliós nagyságrendig is terjed, az átlagos hitelösszeg bankonként változó, a K&H-nál például 20, a BB-nél 40 millió forint.

Saját forrást mindegyik hitelintézet kiköt, ennek mértéke 20–30 százalék között változhat, s a társasággal szembeni követelmények is hasonlóak. A cégnek nem lehet köztartozása, nem állhat csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt, s meg kell felelnie a hitelképesség alapvető szabályainak, mint pozitív eredmény, megfelelő saját tőke, egy-két éves működés. A bankok komplex adósminősítés után döntenek a kérelemről, s bár kevesebb adminisztrációra számíthat a vállalat, mint az államilag támogatott kölcsönök esetén, a hitelbírálat legfeljebb két hetet vesz igénybe.

A hazai társaságok beruházási hitelek iránti várható érdeklődéséről megoszlanak a vélemények. Az MKB-nál úgy fogalmaztak, hogy egyre nő a kkv-k beruházási kedve és ezzel párhuzamosan hiteligénye, s hasonló tendenciát tapasztalnak a HVB-nál. A K&H Banknál viszont úgy látják, a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a beruházási hajlandóságnak. A hazai vállalkozók számára ugyanis a gazdasági környezet érezhetően szigorodik, ezért jellemzően likviditási problémákkal kell szembesülniük. Az érdeklődés középpontjában így elsősorban ezen likviditási problémák orvoslása, mérséklése és a pénzügyi nehézségek kiküszöbölése áll, miközben a beruházási kérdések háttérbe kerülnek. VG

A beruházást nem tudta üzleti tervekkel alátámasztani

Vagy a bank számára diszpreferált ágazatban tevékenykedik

Kizáró ok az is, ha több éve veszteséges a cég, illetve ha a kockázati szinthez képest nem megfelelő a fedezettség

A beruházást nem tudta üzleti tervekkel alátámasztani

Vagy a bank számára diszpreferált ágazatban tevékenykedik

Kizáró ok az is, ha több éve veszteséges a cég, illetve ha a kockázati szinthez képest nem megfelelő a fedezettség Milyen esetben érdemes a vállalatnak lízingben gondolkodnia? Amikor a beruházás egy új tevékenységre vagy termékre alapul, amely nagyságrendi változást hoz a társaság működésében

A társaság mérlegstruktúrájában az adósság így másképp jelenik meg

A lízinget kezdő vállalkozásnak érdemes választani

Minden olyan más esetben megoldás a lízing, amikor a cég nem tud megfelelő biztosítékot felkínálni

Azoknak is előnyös a lízing, akiknek a hitelképessége kevésbé jó, de a beruházás tárgya lízingelhető

A lízing akkor ajánlható, ha a beruházás olyan homogén költségelemekből áll, amelyet a lízinggel finanszírozni lehet

Kockázati szempontból jobb, ha a beruházás egy részét vagy egészét eszközalapon finanszírozza-->