Gyurcsány hamut szórt a fejére, de azért a Fideszt is támadja
Békét és nyugalmat kérve kezdte a miniszterelnök parlamenti beszédét. Ezért azonban őszinte kérdéseket kell feltenni, azokra pedig őszinte válaszokat kell adni.
''''A probléma maga a miniszterelnök és a kormánypártok, mert becsapták a választókat. A vád alapja az őszödi beszéd" mondta Gyurcsány. "Hazudtam vagy sem? Csalárd módon szereztük-e a kormányzati felhatalmazást vagy sem? Kell-e bocsánatot kérni?" - tette fel a kérdéseket. Utóbbira azt mondja: igen, kell. Azért, mert halogatták a szembenézést egy tarthatatlan politikával, téves hitben ringatták magukat. Nem találták az egyensúlyt a politikai érdek, a gazdasági szükség és szociáli igények között. "Mi magunk tartottuk fenn azt a látszatot, hogy nagyobb teljesítmény nélkül nagyobb jövedelem. Nem mondtuk ki, hogy amit a riválisok 2001-től, mi 2002-től tettünk, az felborítja az egyensúlyt" - ismerte el.
Bocsánat - mondta Gyurcsány Ferenc a kormány iránti bizalomról szóló vita expozéjában. Bocsánat, hogy a szociális szükség és a gazdasági érdek között nem találtuk az egyensúlyt, hogy elhitettük, elhittük, a szociális igények kielégítése csak politikai akarat kérdése - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: bocsánat, hogy megpróbáltuk megkerülni az egyenes beszédet. Személyes felelőségem, hogy nem volt bátorságom elmondani a választóknak, mit fogunk csinálni - magyarázta. De bocsánat a nyers és indulatos megfogalmazásért - utalt az öszödi beszédére a kormányfő.
Nem volt bátorsága elmondani a választóknak, azt amit szűk körben ismertetett. Van ok azért is szemrehányást tenni a kormányfőnek, hogy kérjen bocsánatot, és ne kenje felelősségét másokra.
Azt a vádat viszont visszautasította, hogy szándékosan becsapták volna a választókat, meghamisították volna az adatokat. Ez meghamisítása az őszödi beszédnek - vélte a miniszterelnök.
És bocsánat kért azért is, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az ellenzéknek az alkotmányos rendet támadó forgatókönyve. "Sajnálom, hogy a beszéd ürügyült szolgálhat hatalmi forgatókönyvhöz" - szögezte le vitaindítójában Gyurcsány Ferenc. Megismételte a balatonöszödi beszédében is mondottakat: a magyar politika tele van hazugságokkal. Ilyen a "hazugvád", a "hazugnyelv", a túlzások, kettős beszéd használata, a menekülés az igazság elől.
"Mi sem vagyunk ártatlanok, mint a ma született bárány" - ismerte el pártja nevében Gyurcsány. Lehet megfogalmzi kritikát a miniszterelnökkel szemben - miszerint oktalanul hitbuzgó, túlzottan magabiztos volt -, ám a politika "leglényegét" illetően a bírálatnak nincs helye, s ez nem is fog változni: ki kell állni az egyensúly, a fejlesztés és a reformok politikája mellett. Bírálni lehet azt is, hogy a kormány túlzott "reformlelkesedéssel" állt neki a feladatnak, túl sok kérdést tett fel, anélkül, hogy a válaszokat tudta volt. A kormányfő szerint mindez a kapkodás, rögtönzés látszatát keltette. A kormány, a kormányfő nem diktálhat nagyobb tempót, mint amit az ország elbír - szögezte le.
A változások fájdalmasak lesznek, hiszen 2007-ben az átlagos jövedelmek 2-3 százalékkal csökkennek, a bérek még ennél is nagyobb arányban. "Tudom, hogy egy forint elvesztése is fájdalmas" - mondta, de a gazdaság és a jövedelmek növekedése elvesztette a megfelelő arányt az elmúlt években. 2008-ra már nem nem vár a jövő évihez hasonló hatást, reméli, hogy kiegyensúlyozottabb viszonyok lesznek, s 2009-től növekednek a jövedelmek.
Az ellenzékről szólva Gyurcsány azt mondta: a reformalap ötlete maga a hamis nyelv, hiszen adóemelést jelent. Az ellenzék politikája a gazdasági-társadalmi csőd politikája.
A Parlament előtti tüntetők követeléseiről szólva elmondta: nincs szükség új alkotmányra, hiszen a mostani rendszer szabadabb, igazságosabb az előzőnél, igaz küzdelmesebb is. Ezt a szabadság árának nevezte Gyurcsány Ferenc.
Bár a politikai rendszer jól működik, valami elromlott - ismerte el a kormányfő. Ezt pedig a politikusok tették, "mi rontottuk el" - fogalmazott a kormányfő. A demokratikus magatartás és kultúra hiányzik, amelyben elfogadják egymást a versenytársak, nem kérdőjelezik meg egymás legitimitását, hogy mindannyian a közjót kívánják. Aki ezt nem fogadja el, nem demokrata - foglamazott Gyurcsány. Emiatt a jobboldalon kialakult magatartásformát is felelőssé tette a miniszterelnök, aki ezután a Fidesz vezetőinek nyilatkozataiból idézett (a haza nem lehet ellenzékben, a baloldal rárontott nemzetére stb.)
A kormányfő szerint nem szabad engedni az ellenzék zsarolásának, ultimátumának.
A miniszterelnök szerint a népakarat október elsején az önkormányzatokról szól, minden más csak vélemény lehet. "Az utcai küzdelem nem rend és nem nyugalom. Totális a politikai bizonytalanság, ezt sem az ország, sem a népképviselet, a parlament nem akarhatja" - mondta Gyurcsány, aki bizalmat kér, mert csak ez a kormány tudja végigvinni a programot. Fontos, hogy érezze a parlament többségének felhatalmazását és bizalmát, hogy ne kényszerüljön rossz kompromisszumokra.
A miniszterelnök szerint a kormány és az ellenzék közötti vita arról szól, hogy engedik-e a parlamenti kisebbségnek az alkotmányos rend elleni támadást. Arra kérte a parlamentet, hogy ne engedjen a fenyegetésnek, az ellenzék zsarolásának. "Bizalmat kérek a parlamenttől, mert csak erős kormány tudja végigvinni a reformok, a fejlesztés programját, ehhez erős kormányfő kell, aki nem kényszerül rossz kompromisszumokra" - mondta végül. VGO
Kuncze Gábor beszéde itt és itt olvasható
Gyurcsány Ferenc beszédének teljes szövege itt olvasható


