Ítél a nép: kik a felelősei az október 23-i zavargásoknak? A tüntetők? Gyurcsány? Orbán?
Saját bevallása szerint az október 23-i állami megemlékezéseket a megkérdezettek 83 százaléka látta. Az ünnepségsorozatot a megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele tartotta méltónak a forradalom 50. évfordulójához, 52 százalék viszont inkább ezzel ellentétes állásponton volt. Noha a kérdés egyértelműen magukra az ünnepségekre vonatkozott, feltehetőleg voltak, akik ezt egybe vették a zavargásokkal, hiszen a kormánypárti szavazók 40 százaléka szerint is méltatlan volt az ünnepségsorozat.
A Fidesz-gyűlés helyszínválasztását - főleg a vidékiek közül - sokan nem tudták megítélni. Akik mégis, azok kétharmada szerint inkább vagy egyáltalán nem volt megfelelő helyszín a budapesti Astoria. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy utólag már széles körben ismertté vált a nagygyűlésen részt vevők és a tüntetők összekeveredése.
A Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével a válaszadók 64 százaléka egyetértett. E kérdésben elkülönülnek a Fidesz szavazói, akik pontosan ugyanekkora arányban nem értettek egyet a tér kiürítésével. A pártpreferenciájukban bizonytalanok 71 százaléka támogatta a Kossuth tér kiürítését.
Erősen megosztotta a válaszadókat az a kérdés, hogy az október 23-i összecsapások tüntetők támadásának eredményeként alakultak-e ki, vagy a rendőrség provokálta ki az összecsapásokat. A megkérdezettek 24 százaléka szerint a tüntetők, 41 százaléka szerint viszont a rendőrök kezdeményezték az erőszakos cselekményeket, további 21 százalék szerint mindkét fél közrejátszott a zavargások kialakulásában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közel fele szerint - ha nem is feltétlenül kizárólagosan, de - a rendőrség viselkedése játszott közre a zavargások kialakulásában és eszkalálódásában. A Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele egyértelműen a rendőrséget hibáztatja, az MSZP-sek 86 százaléka pedig a tüntetőket.
A rendőrségi intézkedések szakszerűségével kapcsolatos álláspontok is erősen megosztottak: a megkérdezettek fele szerint szakszerű volt a beavatkozás, 40 százalék viszont úgy véli, hogy inkább szakszerűtlenek voltak a rendőri kényszerintézkedések. A pártpreferencia ez esetben is erőteljesen meghatározza a véleményeket, hiszen a Fidesz támogatóinak 77 százaléka a szakszerűtlennek véli a rendőri intézkedéseket, az MSZP-sek 90 százaléka szerint viszont szakszerű volt a rendőri fellépés.
A rendőri fellépés intenzitásának megítélése még élesebb különbségeket mutat: a megkérdezettek 46% véli úgy, hogy a rendőri fellépés túlságosan durva volt, 45% szerint viszont éppen megfelelően léptek fel a rendőrök, 5% pedig éppenséggel túlságosan enyhének tartotta a fellépést. Míg a Fidesz-szavazók 84 százaléka a durva rendőri fellépést hangsúlyozta, addig az MSZP-sek 82 százaléka szerint a rendőri fellépés éppen megfelelő volt.
A 23-ai zavargásokkal kapcsolatos egyik fő kérdés, hogy vajon tudatosan terelték-e a rendőrök a Fidesz-gyűlés felé az erőszakos tüntető csoportot, vagy sem. A megkérdezettek 50 százaléka szerint a rendőri eljárás ilyen értelemben nem volt szándékos, s mindössze 30% volt azon a véleményen, hogy a rendőrség szándékosan kívánta összekeverni a két csoportot. A pártpreferencia szerinti megoszlás itt is a korábbiakhoz hasonló éles megosztottságot mutat.
A vizsgálat külön rákérdezett arra, hogy kit mekkora felelősség terhel a kialakult helyzetben. A kormányt és az ellenzéket gyakorlatilag egyforma mértékben (49, illetve 47%) hibáztatják a megkérdezettek. Az értékelések átlagát egy 100-as skálára vetítve Gyurcsány Ferenc és a tüntetők felelősségét tartják kiemeltnek a megkérdezettek. A kormánypártok felelősségét a megkérdezettek átlagosan 64 pontra értékelték, de az ellenzék és Orbán Viktor pontértéke sem sokkal alacsonyabb ennél (61-61 pont). A rendőrség felelősségének átlagos megítélése közepes (48 pont), míg a felsoroltak közül egyedül a köztársasági elnök felelősségét értékelték a megkérdezettek közepesnél alacsonyabbra (41 pont).
Erősen megoszlanak a nézetek arról is, hogy az október 23-ai zavargások vajon melyik párt(ok) politikai érdekeit szolgálják. A relatíve leggyakoribb válasz szerint egyik párt érdekét sem szolgálják a zavargások (35%), a pártok között 27 százalékos gyakorisággal említették a Fideszt és 6%-os gyakorisággal külön megnevezés nélkül az ellenzéki pártokat, 14 százalékos arányban pedig az MSZP-t nevezték meg. (Századvég)
