Mindig hosszú távon gondolkodott

„Fontos egy rendes szakma megléte” – Vértesi Ervint ezzel indították útra a szülei az Alföldről, ami a veszprémi vegyipari technikumba, majd az ottani egyetemre vezetett. Az 1960–70-es években Veszprém a vegyipar bázisának számított, az egyetem mellett négy kutatóintézet s számos üzem működött a térségben – emlékszik vissza az akkori időkre. Az egyetem elvégzését követően így kézenfekvőnek is tűnt, hogy a Nehézipari Kutató Intézetben kezdjen el dolgozni, ahol növényvédő szerek intermedier és kész hatóanyagainak technológiai kidolgozásával foglalkozott. Az intézetben eltöltött csaknem egy évtized alatt ráadásul a siker sem maradt el: a legbüszkébb arra a gyomirtó szerre, amelyet a Nitrokémia gyártott több 10 éven keresztül, a találmányukat ugyanis 38 országban védték le.

A generációs problémák azonban egyre nagyobb feszültséget jelentettek a vállalatnál, így csaknem tíz év után úgy döntött, az akkor induló Alkotó Ifjúság Egyesülésnél folytatja. A szervezet – amely 50-50 százalékban az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ kezében volt – maga is újfajta kezdeményezésnek bizonyult, az első olyan innovációkkal foglalkozó szervezetnek számított, amely a műszaki újdonságok piacra segítését tűzte ki célul, tisztes eredmény reményében. „A műszaki fejlesztés mellett a technológia megvalósítását, az értékesítést is nekünk kellett végezni, de ami fontos volt, szabad kezet kaptunk” – magyarázza. A vegyipartól sem kellett elszakadnia, hiszen az építő-, a bőriparhoz vagy a környezetvédelemhez számos új terméket fejlesztettek ki. A rendszerváltást követően az Alkotó Ifjúság Egyesülés sem kerülte el az átalakulást, először részvénytársasági formát öltött, majd 11 kft.-re esett szét, amelyek egyike lett az Alkotó Pannon. A név első fele „örökség”, a második fele azonban egy már meglévő szabadalmi irodájuktól kapta a nevét – világítja meg a névalkotás hátterét. A műszaki fejlesztést „magukkal vitték”, s folytatták a korábban megkezdett külkereskedelmi tevékenységet is, a kezdet azonban nem volt könnyű. Az 1990-es évek elején meglehetősen kemény feladat volt az új üzletek szerzése, ám jó döntésnek bizonyult a speciális acéltermékek felé történő nyitás, ebben a szegmensben rövidesen piacvezetővé váltak. A rugóacél-kereskedelem visszaesésével újabb váltás következett: 1997-ben beléptek az építétésifa-kereskedelembe. Az ötlet egy régi ismerőssel való találkozás eredménye – jegyzi meg Vértesi Ervin. Ez olyannyira „bejött”, hogy a társaság jelenlegi bevételének zömét már a fakereskedelem adja. „Mindig hosszú távon gondolkoztunk, talán ennek is köszönhető, hogy talpon tudtunk maradni” – hangsúlyozza. Nehézségek pedig most is vannak, hiszen miután az áruk többségét külföldről szerzik be, az idén többször kellett árat változtatni, mint az elmúlt öt évben összesen.

Azt mindenesetre büszkén vallja, hogy a 11 alkotós kft.-ből egyedül nekik sikerült fennmaradniuk, ez a szakmai hozzáértés, a hosszú távra tervezés mellett a sok munkának is köszönhető. „A vezetői tapasztalatokat az élet iskolájában szereztem meg. Amikor eljöttem a kutatóintézettől, kaptam egy íróasztalt, s kezembe nyomták az eredménytervet” – mondja. Fiatalon kénytelen volt megtanulnia, hogy gyorsan kell dönteni, ráadásul a lehető legjobban, s ezt szem előtt tartva soha nem adott el találmányt egyösszegű díjért, mindig arra törekedett, hogy a royalty díj is legyen.

A társaság kezdeményezőkészségét jól mutatja az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak megalakulásáról szóló törvény létrejöttét követően egy évvel már két kasszával voltak jelen a piacon. „Abból indultam ki, hogy én sem szívesen lépek be olyan nyugdíjpénztárba, ahol bank vagy biztosító a tulajdonos, hiszen így a feltételeket nem én határozom meg” – indokolja lépésüket. A kezdeményezés ráadásul sikeresnek is bizonyult, többezres taglétszámot tudtak felmutatni – a tagok az üzletfeleik közül kerültek ki –, ráadásul a hozamok terén sem lehetett okuk panaszra. Igaz, a kasszák kezelését szakemberre bízta Vértesi Ervin, aki a pénztári szegmenst is elérő konszolidációnak kénytelen volt „engedni”: a két kassza is beolvadt egy nagyobb pénztárba.

S mire a legbüszkébb? Sikerült elfogadtatni a céget a piaccal, Veszprém megye egyik meghatározó vállalkozásának számítanak, a megyei kamarától 2000-ben megkapták az innovációs díjat, kétszer pedig a Kiváló Feltaláló arany fokozatát is átvehette. A legjobban annak örülne, ha gyermekei vennék át a stafétabotot. Emlékirat kiadásán gondolkodik, amely a magyar találmányokat ölelné fel. Szabadidejében lelkes utazó – Magyarországot szinte teljesen bejárta –, másik szenvedélye a kézilabda: a város csapatának minden egyes mecscsén ott van immáron 26. éve.

Az Alkotó Pannon Kft. 1991-ben jött létre, a műszaki újdonságok piacra segítését végezte.

A gazdasági társaság a vegyipari műszaki fejlesztések mellett a kereskedelem területét is megcélozta.

A társaság idei árbevétele megközelíti a 600 millió forintot.

Vértesi ERvin (57)

1973-ban végezte el a Veszprémi Vegyipari Egyetemet

1973–1982: Nehézipari Kutató Intézet, kutató mérnök

1982–1988: Alkotó Ifjúság Egyesülés, a megyei képviselet vezetője

1989–1991: Alkotó Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Rt., a területi képviselet vezetője

1991-től az Alkotó Pannon Kft. ügyvezetője

Az Alkotó Pannon Kft. 1991-ben jött létre, a műszaki újdonságok piacra segítését végezte.

A gazdasági társaság a vegyipari műszaki fejlesztések mellett a kereskedelem területét is megcélozta.

A társaság idei árbevétele megközelíti a 600 millió forintot.

Vértesi ERvin (57)

1973-ban végezte el a Veszprémi Vegyipari Egyetemet

1973–1982: Nehézipari Kutató Intézet, kutató mérnök

1982–1988: Alkotó Ifjúság Egyesülés, a megyei képviselet vezetője

1989–1991: Alkotó Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Rt., a területi képviselet vezetője

1991-től az Alkotó Pannon Kft. ügyvezetője-->