2086: Mi történt valójában 2006 október 23-án?
A kormány 80 évre titkosította az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak kedd délutántól éjszakába nyúló, nyíltnak indulú, de végül zárttá alakuló együttes ülésén elhangzottakat, pedig elvileg a közvélemény jogosan lenne kíváncsi az október 23-i eseményeket tisztázni hivatott tanácskozás jegyzőkönyvére. Szilvásy György kancelláriaminiszter azonban csak így volt hajlandó feltárni az államtitok kategóriájába sorolt bizonyítékait, amelyeket jelenlegi állás szerint leghamarabb 2086-ban ismerhet meg a publikum. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az ülés még nyilvános részén arról számolt be, hogy a birtokába jutott információkból egyértelműen kiderül: szervezett szélsőjobbos hálózat provokációja eredményezte a tévénézők millió által is látott eseményeket.
„Az október 23-án randalírozó tömeget nem rátolták, hanem ráhúzták azokra a békés demonstrálókra, akik a Fidesz szervezésében az Astoriánál ünnepeltek” – mondta Szilvásy György. A kancelláriaminiszter szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Lelkiismeret 88 és a kuruc.info egyes tagjai sikeresen kerestek és találtak kapcsolatot a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik, a MIÉP, a Magosz és Fidesz egyes képviselőivel. Szilvásy ebből azt a következtetést vonta le, hogy a randalírozások nem egymástól elszigetelt, spontán események voltak, hanem a rendbontók folyamatosan közvetett és közvetlen támogatást kaptak.
Ennek bővebb kifejtésére azonban már a zárt ülés elrendelése után került sor, amely ellen az ellenzék ugyan tiltakozott, de a szavazattöbbség a kormánypártok akaratát segítette érvényre jutni. Az MDF a kormány álláspontjával azonosult: Karsai Péter MDF-es honatya például azt hallotta a felvételekről, hogy a rendőrség meg akarta akadályozni a randalírozó és a békés tömeg egyesülését.
„Nemcsak a zárt ülést, de a 80 évre szóló titkosítást sem látom indokoltnak, mivel a tanácskozáson elhangzott szélsőséges csoportok neve már korábban ismertté vált a sajtóban” – mondta Simicskó István. A nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke a zárt ülés végén hozzátette, hogy a kormány lehallgatott telefonbeszélgetések szövegét mutatta be, amelyek azonban október 23-a után készültek. Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke szerint a keddi ülés a parlamentáris demokrácia megcsúfolása volt, mert a kormány és a rendőrség egymást védve elmaszatolták a legfontosabb kérdéseket.
Erre reagálva tegnap Vadai Ágnes szocialista képviselő a hangfelvételek egy részének nyilvánosságra hozatalát kezdeményezte. A titkosítást tegnap Vajda Péter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szóvivője azt mondta, az elhangzottak közzététele már csak azért sem lehetséges, mivel minősített adatokról van szó. A Fidesz ennek pont az ellenkezőjét állítja.
Lehetett volna 90 év is
„A titkosítással nem feltétlenül az államtitokká nyilvánított adatokat védik, hanem azt, hogy kitől és milyen úton szerezték meg az információkat” – mondta lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász hozzátette, hogy a törvény akár 90 évre szóló titkosításra is lehetőséget biztosít. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a határidőt bármikor csökkentheti is a titok gazdája, de dönthet az államtitok részleges vagy teljes feloldásáról is. A folyamatot az adatvédelmi biztos felügyeli. (Axel-Network)
