Csökkenthetők a körbetartozások

A lejárt követelésállomány akár kevesebb mint a felére leszorítható – vélik a lapunk által megkérdezett követeléskezelők, akik a megszorítások miatt forgalmuk növekedésére számítanak. A körbetartozások visszaszorításában a kormányzati intézkedések mellett fontosnak tartják a megelőzést, az érintett vállalkozások közreműködését.
Bővülést hozott a tavalyi év a követeléskezelési piacon, és az idén 70 milliárd forinthoz közelíthet a kezelt ügyek értéke – tudtuk meg Pongrác Lászlótól, a 18 tagot tömörítő (és ezzel a piac mintegy 80 százalékát lefedő) Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnökétől. Szerinte a körbetartozásnak nem biztos, hogy a nemfizetés az oka, hanem gyakran az, hogy túl sok szereplő van a piacon, mint például az építőiparban.
Nem zárja ki, hogy a megszorítások a szolgáltatásoknál és a kereskedelemben nemfizetési láncot indítsanak el, hiszen a visszaeső vásárlói kedv a beszállítókra is visszahat. A kinnlevőségállomány tíz százalékkal is nőhet, emiatt azonban nem számít a követeléskezelési piac hasonló mértékű bővülésére, mert a behajtás sikeressége romolhat, az ezt végzők pedig sikerdíjért dolgoznak. Ennek mértéke egyebek között attól függ, hogy milyen régi és értékű a követelés, magán- vagy jogi személyről van-e szó.
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója szerint a körbetartozások nagyságrendje ma Magyarországon nagyon jelentős méreteket öltött, és az eladósodás a leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, valamint a kereskedelmet érinti. A jövőben semmi biztatót nem vár, mivel nincs napirenden a szabályozásban áttörő törvény megalkotása. A további romló tendenciát jelzi, hogy az idén Magyarországon száz felszámolási eljárásból 40 jogerőre emelkedik a tavalyi hússzal szemben.
A szabályozásban segíthetne a végrehajtás teljes megreformálása. Egyebek között szükség lenne a törvényileg szabályozott inkaszszódíj bevezetésére, amelyet elsőként kell könyvelni, és a legtöbb uniós országban működik.
A jelenlegi helyzetben nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok mind nagyobb hangsúlyt helyezzenek a megelőzésre. Ez részben a vevőkre vonatkozó hitelkeretek felállítását, a vevőminősítés bevezetését jelenti, ehhez ma már több cég is szolgáltat megfelelő minőségű adatot. Emellett alkalmazható még a névhasználat, amelyben a vállalkozás arról tájékoztatja a számláján a vevőjét, hogy nemfizetés esetén a követeléseit egy profi követeléskezelő cég kezeli. Az Intrum Justitia – amely az elmúlt három évben 300 ezer vállalkozást szólított fel – előbbi szolgáltatásának a használata megbízóik szerint mintegy 30-50 százalékkal szorítja lejjebb a lejárt kinnlevőség-állományt, és havonta alig kerül többe, mint egy taxiszámla.
Morva Gábor, az Eye Watch Global Network Kft. kommunikációs igazgatója a megszorító intézkedések miatt a követeléskezelők forgalmának jelentős növekedésére számít, elsősorban a lakossági devizahitelek „bedőlése” miatt. Az ügyfélbővülés azonban nem jelent forgalomemelkedést, mivel minél tőkehiányosabbak a vállalkozások (illetve egyéni ügyfelek), annál inkább csökken az a küszöblimit, amellyel már felkeresik a behajtással (is) foglalkozó cégeket. Szerinte a vállalkozások kinnlevőségeinek növekedése hatással lesz majd a nem fizetők számának további gyarapodására, a hazai gazdaság majd minden ágazatát érintő körbetartozás további terjedésére is.
A társaság követelés-nyilvántartó rendszerében jelenleg 30 ezernél több információt tartanak nyilván a cégek fizetési gyakorlatáról. Az információk használatáért a szerződött kamarai és érdekvédelmi szervezetek tagjai az idén ezer forint éves díjat fizetnek. A körbetartozás kapcsán potenciálisan érintettek köre 200 ezer körüli, ugyanakkor a „külső” segítséget igénybe vevők száma ennél szerényebb. Az adósmegkeresések 60 százaléka végződik úgy, hogy a lejárt követelést az adós kifizeti, nehogy felkerüljön a rendszerre. Az egyre több bajba jutott cég azt bizonyítja, hogy a hazai vállalkozások jó részénél ma még nem létezik tudatos pénzügyi menedzsment, folyamatos monitoring – fogalmazott.
Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a több szakmai szervezettel és területi kamarával aláírt megállapodásaik értelmében már csaknem 300 ezer magyar vállalkozás tájékozódhat ingyenesen arról, hogy potenciális partnerével érdemes szerződést kötni, vagy tartani kell annak késedelmes fizetésétől, esetleg fizetésképtelenségétől. A társaság a több mint 30 ezer adatot tartalmazó rendszer mellett cégadatbázist működtet. Ebben visszamenőleg is megvannak a vállalkozások leadott mérlegei is, amelyből – a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereinek közreműködésével – nagy találati pontosságú veszélyesadós-felismerő modellt fejlesztettek ki. Ez a kérdezett cég mérlegadatait az azonos tevékenységűek átlagához, illetve az ágazaton belül korábban tönkrement cégek mérlegeivel veti össze, kiszűrve így azokat, amelyeket nem érdemes hitelezni, illetve velük szerződést kötni. Modelljeikbe nemrég új kockázati tényezőket építettek be, lefuttatták a teljes hazai cégállományra, és a 2004-es adatok alapján több mint 80 százalékos pontossággal kiszűrték azokat, akik 2005-ben tényleg fizetésképtelenné váltak. A tapasztalatok alapján tovább növelték a modell pontosságát. A csatlakozott szervezetek tagjai tízezer forint erejéig, az ÉVOSZ-hoz tartozók pedig ennek kétszereséig ingyen kérhetnek ilyen cégelemzést és csődesélyszámítást potenciális partnereikről.

Eddig 24 faktoringszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, ezek alapján összesen 21,7 milliárd forintnyi faktoringügylet mögé nyújthatnak kezességvállalást.

A Hitelgarancia adatai szerint eddig 30 kis- és középvállalkozás számára 1,56 milliárd forint összértékű faktoring-keretszerződéshez vállaltak kezességet.

Eddig 24 faktoringszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, ezek alapján összesen 21,7 milliárd forintnyi faktoringügylet mögé nyújthatnak kezességvállalást.

A Hitelgarancia adatai szerint eddig 30 kis- és középvállalkozás számára 1,56 milliárd forint összértékű faktoring-keretszerződéshez vállaltak kezességet. Adatok A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) adatai szerint a tagjaik által kezelt ügyek száma a 2004. évi 550 ezerről tavaly 770 ezerre nőtt, értékük pedig 47,5 milliárd forintról 55,2 milliárdra emelkedett.

Eközben az átlag létszám 300-ról 370-re bővült. A 18 tagvállalat alaptőkéje 500 millió forint. -->