Itt a magyarázat Sólyom népszerűségének csökkenésére

Az államfő hivatalba lépése utáni első évében teljes egészében megismerte a köztársasági elnöki szerepkörrel járó kihívásokat - mondta Kumin Ferenc. Hozzátette: "Sólyom László már felelős vezetői tapasztalattal került az államfői székbe", hiszen az Alkotmánybíróság elnökeként megszerezte ezeket a tapasztalatokat. Sólyom Lászlót idézve ugyanakkor azt mondta: alkotmánybírósági elnökként a munka nyilvánosság előtt zajló részében elég volt a határozatot kihirdetni, míg az államfőnek arra is oda kell figyelnie, hogy milyen módon hozza nyilvánosságra döntéseit, véleményét, és főként, hogy az egyes lépéseknek milyen utóéletük lesz a nyilvánosságban, megértik, vagy éppen félreértik azokat. "Ami 2006 kora ősze óta az év végéig történt, az Sólyom László köztársasági elnökségének egy már rutinos és egyúttal igen intenzív periódusa volt" - jegyezte meg.

Kumin Ferenc felidézte: a 2006. január elsejei beszéd az idei év legnagyobb kihívásáról, az országgyűlési választásokról szólt, arról, hogy a magára valamit is adó választó tájékozódik, és nem hagyja, hogy meggyőzésében ellenségképpel dolgozzanak. A főosztályvezető szerint utólag felvethető, hogy az államfő az országgyűlési választási kampány alatt is visszatérhetett volna azokra a témákra, melyeket újévi beszédében megfogalmazott. Amit az államfő az országgyűlési választásokkal, az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban döntéseiben kinyilváníthatott, azt megtette: mindkét idei választást a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki, hogy a szükséges intézkedések a lehető legkisebb késedelmet szenvedjék - fűzte hozzá.

 
Kumin Ferenc arra a kérdésre, hogy az államfő egyedül dönt-e arról, milyen álláspontot foglal el lényeges belpolitikai kérdésekben, azt mondta: a főbb gondolatokat, az üzeneteket a köztársasági elnök maga határozza meg, azok a munkatársak, akik az elnöki hivatalban dolgoznak, a döntések, nyilatkozatok, programok alapos előkészítésében és ezek végső formába öntésében segítenek. Arról, hogy az államfő népszerűsége hónapok óta folyamatosan csökken, a főosztályvezető úgy nyilatkozott: Sólyom László népszerűségvesztését számtalan módon lehet értelmezni. A negatív olvasat az, hogy a köztársasági elnök megítélése nem szokott ilyen alacsony értéken állni, a pozitív olvasat azonban az, hogy nem az abszolút érték a fontos, hanem az, hogy az államfő a többi politikus megítéléséhez képest hol helyezkedik el - tette hozzá.

Az nem változott, hogy a köztársasági elnök az egyik leginkább elfogadott politikai vezető ma Magyarországon, az változott, hogy általában rosszabb lett az emberek véleménye a politikusokról - jegyezte meg. Kumin Ferenc emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnöknek van saját programja, ami saját értékrendjéből vezethető le. Azonban ezeknek az elveknek a képviselete - ahogy a politika változik - időnként szembekerül egyik vagy másik oldal érdekeivel, valamint a pártok mögötti véleményformáló hátország megítélésével - hangsúlyozta. Mint mondta, a köztársasági elnök tevékenységét időnként jobb- és baloldalról is bírálták, az év első felében a Gyurcsány-csomag aláírásával bezárólag több volt a jobboldali kritika, míg 2006 őszétől kezdve inkább baloldali kritika vált jellemzővé. Mint mondta, az őszödi beszéddel kapcsolatban az elnök kritikája nem a miniszterelnök beszédstílusára vagy személyére vonatkozott, hanem azokra a morális alapokra, amelyekre Gyurcsány Ferenc beszéde épült, és ahogy ezt a nyilvánosságra kerülés után kommentálta.

A cikk a 2. oldalon folytatódik - Szavazzon!

A főosztályvezető hangsúlyozta: a 2006-ban megkezdett Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat célja, hogy új megközelítést, új nyelvet vezessen be a határon túli magyarokról való beszédmódban. Néha úgy tűnik, hogy a határon túli magyarságról való beszéd megreked egy romantikus vagy egy túlzottan leegyszerűsítő megközelítésnél - jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, hogy az államfő november végén visszaküldte az Országgyűlésnek az EU és az Egyesült Államok utasnyilvántartási megállapodásáról szóló törvényt, azt mondta: ez sokkal kevésbé az Amerikai Egyesült Államokról, és sokkal inkább olyan, az USA-tól független elvekről szólt, mint amilyen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogok védelme. Nem arról van szó, hogy az elnök vitatja azt az alapot, amiért az USA ezeket a lépéseket életbe lépteti; a politikai vétó arra irányult, hogy a személyes adatokkal kapcsolatban a magyar állampolgárok váljanak tudatosabbá, tudják meg és egyezzenek bele abba, hogy személyes adataikat kiadják - közölte.

A köztársasági elnöknél kialakult az a gyakorlat, hogy egyik fontos szempontként azt mérlegeli, van-e reális esélye annak, hogy a megfontolás eredményeképpen az Országgyűlés változtat a törvényen - jegyezte meg Kumin Ferenc. Ennek a követelménynek végül ez a visszaküldés is megfelelt, hiszen a képviselők nagy többséggel a kért változtatásokkal szavazták meg a törvényt.

Kumin Ferenc elmondta azt is: az államfő a Gyurcsány-kormány szakminisztereivel is tartja a kapcsolatot, hiszen, mint mondta, a miniszterelnök minden szakkérdésben bizonyára nem tud tájékoztatást adni az elnöknek. Legutóbb Molnár Lajos járt a Sándor-palotában, és az egészségügyi reform alakulásáról tájékoztatta az elnököt - közölte. A főosztályvezető az interjúban kiemelte: a 2007. év fontos eseménye lesz, hogy az államfő elkezdi a magyarországi nemzeti parkok látogatását, ami, mint megjegyezte, egyfajta "országjárásnak" is nevezhető. Ez a terv távolról sem csak az ökológiáról szól, hanem arról is, hogy a köztársasági elnök személyes megjelenésével közelebb kerülhessen az emberekhez - tette hozzá. (MTI - MTV)