Kéri: Mi lenne, ha a politikusok nem egymás hibáiból élnének meg?
Hosszú listát lehetne összeállítani azon baloldali politikusok neveiből, akiknek fellépését egykoron aránytalan bizakodás, csodavárás övezte, majd az első csalódások után éppen azok a véleményformáló csoportok bírálták őket a legkeményebben, amelyek korábban a remények mértéktelen fölfokozásában jeleskedtek – írja Kéri László a Népszabadságban.
A politológus így folytatja: sokat mesélhetne erről Pozsgay Imre, Horn Gyula Medgyessy Péter és mások.
Gyurcsány Ferenc helyzete ebből a szempontból ma még világos. A választások után elég egyértelműen fordított hátat e csoportoknak, s érzékeltette velük, hogy ők jobban rá vannak utalva a miniszterelnökre, mint fordítva.
Csakhogy a helyzet az őszi bizalmi válság után alapvetően megváltozott, s az események sűrejében a kormányfő ezt láthatóan kevésbé gondolta át.
A szakértő úgy látja, hogy ma a belső elégedetlenségek, informális panaszkodások nem találtak még maguknak új médiumot, ezért Gyurcsánynak megmaradt az esélye arra, hogy ezekkel a rétegekkel is új kompromisszumot kössön.
Az őszi héthetes erőpróba után kialakult fegyverszünet kegyelmi időszaka magában hordozza annak az esélyét is, hogy valamelyik oldalon képessé válnak a hosszú évek óta művelt, s mára nyilvánvalóan zsákutcába torkollott reflektív - kizárólag egymásra figyelő, egymás hibáiból megélő- politika meghaladására. Amelyik fél előbb ébred, hatékonyabban tanul, s elfogadhatóbb kínálattal tud a tavaszon előállni, annak sokkal megalapozottabb reményei lehetnek 2010-re - vélekedik Kéri László. (Népszabadság)
