Krúdys hangulat és színházfilm
Szindbád. Sokak által régóta várt, klasszikus magyar film jelent meg DVD-n: Huszárik Zoltán 1971-es remeke, a Szindbád, amely a rendező életművében is csúcsot jelent. Így otthon élvezhetjük a hömpölygő film képeit, zenéjét, varázsos hangulatát, a nők, a szerelmek, a szabadság vonzerejét, Krúdy Gyula magával ragadó módon képre álmodott, erőteljes hangulatú világát. Latinovits Zoltán egyik legárnyaltabb alakítása ez, amely a zseniális rendező és a különös érzékenységű színész találkozásából született. Aki látta már ezt a filmet, aligha feledi Latinovits gesztusait, Dayka Margit és Ruttkai Éva arcát, rezdüléseit.
Mindezt most tökéletes kép- és hangminőségben láthatjuk. A film zenéjét a kortárs magyar zenei élet egyik legeredetibb egyénisége, Jeney Zoltán szerezte. Sára Sándor és Gujdár József képei gyönyörűek, s amit nem szoktunk észrevenni (legalábbis, ha jó!), pedig az összhatáshoz fontos: a szakma egyik mestere, Réti János volt a film hangmérnöke. Csupa ragyogó alkotó, nagy tudású, érzékeny és kreatív, rendkívüli tehetségű ember fogott öszsze. Igazi hiányt pótol ez a DVD, amely az extrákkal még csemegéket is kínál, például az Elégia című kisfilmet, sok fotót és Huszárik Zoltán grafikáit.
Színházfilm. Aki lemaradt a Krétakör Színház FEKETEország című előadásáról a Művészetek Völgyében és a Millenárison, az már csak külföldi fesztiválokon nézheti meg a társulat egyik legsikeresebb produkcióját. A hiánypótlásra a közelmúltban megjelent DVD nem feltétlenül alkalmas, de a film továbbgondolva, átformálva dokumentálja a legutóbbi évtized egyik legfontosabb előadását.
A társadalmi problémáinkat és számos nemzetközi folyamatot iróniával feldolgozó előadás rangos fesztiválokat járt meg Európa-szerte, a kontinens kulturális minisztereinek budapesti értekezletén a hivatalos program része volt. A Millenáris díszletében (néhány esetben külső helyszíneken) rögzített jelenetek másként tálalják az előadás üzeneteit, s mivel önálló filmként nem funkcionál a lemez 100 perce, a borítón az alternatív színházfilm megjelölés látható. Ez irányt mutat: nem lesz sem színház, sem film, amit otthon megtekinthetünk. Ugyanakkor sokat megtudhatnak egy előadásról azok, akik csak legendából ismerik a szakik jelenetét, a választási, vagy az olimpiai paródiát, az egymást bő nyállal köpködő politikusok perceit.
Szerelemajtók. Lassan véget ér a 2006-os Bartók-emlékév (lásd cikkünket ezen az oldalon), de még a vége előtt érdemes fölhívni a figyelmet egy kitűnő CD-re, amelyet Szerelemajtók címmel jelentetett meg az Etnofon Népzenei Kiadó. Az album zeneszerzője Kiss Ferenc hegedűs – aki évek óta vezeti a kiadót is –, s a közreműködők között volt például három egyéni hangú énekesnő, Palya Bea, Szalóki Ági, Szvorák Kati, továbbá az Etnofon Zenei Társulás, a Hegedős Együttes, Balogh Kálmán cimbalmon, Dresch Mihály szaxofonon, furulyán, Szokolay Dongó Balázs sokféle fúvós hangszeren játszott.
Kiss Ferencet a Budapesti Tavaszi Fesztivál vezetői kérték fel arra, hogy A kékszakállú herceg vára egyik idei, ünnepi előadása elé komponáljon olyan zeneművet, amelyben Bartók legfőbb forrását, a magyar népdal- és balladakincset, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatja meg. Így született meg a Szerelemajtók, amely nagy sikert aratott az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényén, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A CD zenei anyaga költői és drámai egyszerre, a zenének és a kitűnő előadóknak köszönhetően magával ragadó erejű, amelybe egyre jobban belemerülhet a hallgató, minél többször hallgatja az albumot. VG
