Csoda történt a magyar költségvetésben: Nagy Márton megmondta előre, hogy ez lesz

Lehet, hogy a növekedés idén sem fog felpörögni, biztosan nem a gyenge fogyasztás vagy az áfabefizetések hiánya miatt kell aggódnia Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek – ez derült ki az államháztartás első kilenchavi részletes jelentéséből.

Magyar költségvetés: már 6000 milliárd fölött az áfabevételek

Szeptember végén 6080 milliárd bevétele keletkezett a költségvetésnek általános forgalmi adóból, ami időarányoson 127,5 milliárdos elmaradás, ám tavaly szeptember végéhez képest már 647 milliárd forint plusznál jár. 

Mindez azért is meglepő, mert eredetileg 3,4 százalékos GDP-bővülés mellett tervezte a nemzetgazdasági minisztérium a 2025-ös „békeköltségvetést”, igaz, a mostaninál nagyon más, kedvezőbb feltételek mellett. Ehhez képest tavaszra biztossá vált, hogy a gazdasági növekedés még az 1 százalékot sem fogja elérni, és inkább közelebb lesz a 0,5 százalékhoz. Pedig az alacsonyabb növekedés értelemszerűen kevesebb áfabevételt feltételezne.

Tehát végeredményben igaza lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, aki tavasszal, az első negyedéves GDP-adatok után azt állította, hogy a költségvetés bevételi oldalán nem fog nyomot hagyni a vártnál lassabb gazdasági növekedés. A miniszter a gyenge gazdasági aktivitását az erőtlen külső konjunktúra és az attól függő ágazatok, mint az ipar, problémáira vezette vissza. 

Azóta pedig nem is történt ebben fordulat. Augusztusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal, a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás pedig 20 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalékkal bővült. Mindez tükröződik az első két negyedévi GDP-adatban is, a belső fogyasztás erősségére utal, hogy április és május között a háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal emelkedett.

Nem volt ez mindig így, 2023-ban a magas inflációs nyomás miatt visszaeső fogyasztás 1000 milliárd forintos kiesést okozott a költségvetésben, ami a 2024-es büdzsé számait is átírta. Érdekes, hogy akkor pont fordított volt a helyzet, a belső fogyasztás összeesett, míg az export és az ipar állta a sarat.

Az uniós források és a kormány intézkedései miatt lehet magasabb a hiány idén

Ha idén magasabb lesz a hiány, biztosan nem az áfabefizetések miatt lesz. Az már az első hónapok után nyilvánvalóvá vált, hogy idén is bele kell nyúlnia a költségvetésbe a kormánynak. Júniusban jelentette be az Államadósság Kezelő Központ, hogy 

• a vártnál lassabb növekedés, 
• az uniós források akadozása és 
• a kormány jóléti intézkedései miatt megemeli 4774 milliárd forintra a pénzforgalmi deficitcélt, illetve módosítja a finanszírozási tervét.

Később a Reutersnek adott interjújában Nagy Márton már arról beszélt, hogy valahol 4,1–4,5 százalék között lehet az idei deficit. Ennek realitása annak alapján is nőtt, hogy szeptember végén a költségvetés 3328 milliárd forint hiányt halmozott fel, miután csak szeptemberben 303,2 milliárddal nőtt a deficit. Bár az év utolsó három hónapjára 1446 milliárd forint puffer áll a kormány rendelkezésre, a nagy kérdés, hogy a kormány őszi hónapokban életbe lépő jóléti intézkedései mekkora nyomot hagynak a költségvetés számaiban. Mindenesetre a nemzetgazdasági miniszter három feltételt is megszabott, amelyekről nem hajlandó lemondani: minden évben csökkennie kell a hiánynak, az államadósságnak 74 százalék körül kell alakulnia és az EDP-eljárásnak meg kell felelni.

Azt azonban fontos hozzátenni, ha idén tényleg 4,5 százalékos lesz a hiány, az még mindig alacsonyabb a tavalyi 4,9 százaléknál. Nem beszélve a régiós országokról. Jelenleg Lengyelország, Szlovákia és Románia is magasabb költségvetési hiány mellett működik. Lengyelországban például idén közel 7, Romániában pedig 8,4 százalék lehet a deficit, ami majdnem kétszerese a magyarnak.