Van Gogh éjszakai kalandja Budapesten az őrökkel - Képekkel, szavazással
A kiállítás öt egységből áll, bemutatja Van Gogh életművének minden szakaszát. Az 1881 és 1890 között keletkezett Van Gogh-életművet felölelő monografikus rész negyvenöt festményt, huszonkét rajzot, és tíz sokszorosított grafikát mutat be. A válogatásban nagy súllyal szerepel az életmű korai, hollandiai szakasza. A Franciaországban keletkezett művek az impresszionista tájképfestés elsajátítását és az egyéni vonások megjelenését mutatják.
„Arra törekedtünk, hogy a kiállítás ne csupán „felmondja” a jól ismert Van Gogh-leckét, hanem kevésbé ismert, de éppoly kiváló alkotásokat is a néző elé tárjon” — vall a tárlat összállításának szempontjairól dr. Geskó Judit kurátor. Az ismertebb alkotások közül felfedezhetjük a Szomorúság című grafikát, a két arles-i nőportrét, Van Gogh egyik önarcképét és a Váza íriszekkel című művet.
A minden eddiginél nagyobb szabású kiállítás megszervezése természetesen minden eddiginél nagyobb feladatot is jelentett a Szépművészeti Múzeum számára. Komoly kapcsolatrendszer és számos alku kellett ahhoz, hogy a 43 festményt, 24 rajzot és 10 grafikát egyszerre össze lehessen gyűjteni.
Könnyen belátható, hogy például a washingtoni National Gallery of Artból kölcsönzött, Parasztház Provance-ban című alkotásért – amely elsőként érkezett Budapestre november 1-én –, vagy Rómából érkező, 8,5 milliárd forintra biztosított, Az arles-i nő című olajfestményért fel kellett ajánlani valamit cserében. Ez többnyire annyit jelent, hogy a partner múzeum jövőbeli kiállításához majd a Szépművészeti járul hozzá hasonló értékű tárgyakkal.
Mivel az amerikai filmekből ismert képrablók nem csak a mozivásznon léteznek, a képek teljes titokban érkeztek Magyarországra. „Fokozott biztonsági körülmények között, hő- és páratartalom-tartó, speciális ládákban történik a szállítás, többnyire éjszaka” – mondta lapunknak Lévay Zoltán. A Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályának helyettes vezetője bővebben csak annyit árult el, hogy a tengerentúlról – New York és Washington – érkező képek repülőgépen, míg az Európai nagyvárosokból származók (Párizs, Madrid, Amszterdam) közúton lépték át Magyarország határát.
„A műtárgykísérő csapat egy művészettörténészből és több biztonsági emberből áll. Ők zárják le és ők nyitják ki a ládákat, és végig egy légtérben maradnak velük” – mondta Lévay. A kicsomagoláskor egy restaurátor ellenőrzi, hogy a képek a várt állapotban érkeztek-e meg, vagy olyan sérüléseket szenvedtek, amely azonnali helyreállítást igényelnek. „Ilyen esetről nem tudok beszámolni, minden zökkenőmentesen történt. Minden képről jegyzőkönyv és fotó is készült, ami bizonyítja a szállítás sikerét vagy kudarcát” – hangsúlyozta.
A képek biztosítási értéke rekordösszegű, összesen 155 milliárd forint, amely összegnek közel kétharmadát a harminc kiemelten értékes alkotás biztosítási díja adja.
Bizonyára sokak kíváncsiak arra, hogy mennyibe került minden idők egyik legnagyobb kiállítása. Nos, bár egymásnak ellentmondó tételek is napvilágot láttak, de mivel valamennyi tétel 400 és 500 millió forint között mozog, ezért megállapítható, hogy állami támogatás nélkül nehezen lehetett volna kivitelezni. Az adófizetők pénzéből 300 millió forintot költöttek el a szállítási költségeken túl a speciális biztonsági intézkedések, a múzeumi termek dizájnolására és átépítésére, valamint a kétnyelvű katalógusok finanszírozására.
Meg nem értett zseni
Utókor. Kevés festő mozgatta meg annyira az utókori tisztelők fantáziáját, mint az 1890-ben, öngyilkossági kísérlet közben szerzett sérüléseibe belehalt Vincent van Gogh. Alkotásai napjainkban rekord áron kelnek el az árverezéseken, életében viszont mindössze egyetlen festményt sikerült eladnia.
Gyermekkor. Vincent van Gogh Hollandia déli részén, Groot-Zundertben született 1853-ban. Református lelkipásztor apja a jó rajzkészségű Vincentet is igehirdetőnek szánta.
Felnőttkor. Teológia tanulmányait nem fejezte be, testvére, Theodorus, bíztatására műtermet rendezett be. 1886-ban Franciaországba költözött. Nagy hatással volt rá a japán festészet és az impresszionizmus, de nem csatlakozott egyetlen irányzathoz sem. Állandó anyagi és egészségi problémákkal küzdött, de az alkotással nem hagyott fel.
Kórkép. „Sok képemen biztosan látszik, hogy beteg ember festette őket” — írta Vincent van Gogh öccsének 1889-ben. Mindmáig mítoszok övezik azonban, mitől szenvedett a festő. Az életét kutató tudósok több elméletet dolgoztak ki, a lehetséges betegségek között szerepelt a skizofrénia, mániás depresszió, zöldhályog, szifilisz, paralízis. Súlyos pszichikus állapotát két évvel halála előtt elkövetett fülcsonkolása jelezte.
Történeti korok. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak az utókor ismert el. Alkotásaiból elsőként halála után 15 évvel, 1905-ben, Németországban szerveztek kiállítást, művészetét ekkortól az expresszionizmus előfutárának tekintették. Életművével szinte valamennyi modern képzőművészeti ágra hatást gyakorolt. Hagyatéka 850 festményből és hozzávetőleg ugyanennyi rajzból áll. E nagy szám ellenére úgy tartják, hogy műveinek jórésze megsemmisült.
A képeit kiállító La Trambourin színház felszámolásakor alkotásai közül többet kidobtak — amit megtartottak, azokat is vakkeretnek szánták. Ki gondolta volna ekkor, hogy 1987-ben 53,9 millió dolláros eladási árával Van Gogh Íriszek című műve minden idők legdrágábban eladott festménye lesz?
Marketing nélkül ez sem megy
Az első, nagy tömegeket megmozgató budapesti kiállítás, a Monet és barátai óta nem szokatlan látvány a sorban állás a múzeumok előtt. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint korábban is hatalmas érdeklődés lett volna Magyarországon hasonló jellegű és színvonalú képzőművészeti tárlatra, de a hazai múzeumok még nem álltak erre készen. Nyugat-Európában már 25 éve elkezdődött a képzőművészeti múzeumok felvirágzása, míg a magyar intézmények ugyanazt a gyakorlatot követték, mint a ''60-as, ''70-es években. Korábban Magyarországon elképzelhetetlen volt, hogy az utcákon, vagy a közterületeken reklámozzanak egy kiállítást. Az első nagy áttörést hozó, a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Monet-tárlat sem indult intenzív reklámkampánnyal. Az esemény saját magát reklámozta, az első hetekben még sorban állás nélkül lehetett megnézni a festményeket. Szájhagyományként terjedt az esemény, mely végül 250 ezer látogatót hozott.
A Van Gogh-kiállítást azonban már komoly marketingtevékenység előzte meg. „Nem a múzeumokkal kell rivalizálnunk, minden egyéb szabadidős tevékenység vetélytárs, így a filmszínházak, a színházak, az éttermek, vagy a szórakozóhelyek is – mondja Baán László. – Ma már olyan vizuális túlkínálat van, hogy nem elég csak a neves festők képeit idehozni, hanem komolyan kell reklámozni”.
A tárlatot egy felvezető kampány előzte meg, melyeken még Van Gogh neve sem szerepelt, csak két bőrcipő volt rajta látható, s hogy 100 év óta várjuk rájuk. A váltókampányban szabadtéri óriásplakátokat, építkezésekre óriásmolinókat húztak fel, TV- és rádiószpotokat készítettek. Még Bécsben is reklámozzák az eseményt, pedig korábban a magyarok jártak át az osztrák fővárosba kiállításokat nézni. A rendezvényt több cég is támogatta, a főszponzor ING egyedül 100 milliót áldozott az eseményre.
A Szépművészeti Múzeum e kiállítással lassan úgy összeforrhat Budapest nevével, mint a Louvre Párizséval, vagy a British Museum Londonéval. (AS-Network, Europress)
Nézegessen életképeket a kiállításról ITT
