A tudósokban bíznak a magyarok, bár megnevezni őket már nehezebb

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) élvezi a legnagyobb közbizalmat a magyarországi intézmények és csoportok közül a Medián felmérése szerint, ám az intézet hétfőn közzétett eredményei szerint a megkérdezett felnőttek egyharmada egyetlen magyar tudóst sem tudott megnevezni. A bizalmi listán a politikai pártoknak jutott az utolsó hely.

A közvélemény-kutatás 2006. november 3-7. között ezerkétszáz 18 éves vagy annál idősebb állampolgár személyes megkérdezésével készült csaknem száz településen. A kérdőíven húsz intézmény szerepelt - olvasható az internetes összegzésben.

A százfokú skálán, amelyen a 100-as érték a teljes bizalmat jelentette, az MTA 70-es értéket ért el. Az Akadémiát az Alkotmánybíróság (66), az Európai Bizottság (62) és a köztársasági elnök (61) követi a felsorolásban. A további sorrend: a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség (60-60), a helyi önkormányzatok (59), a Magyar Televízió (56), a bíróságok és a Magyar Rádió (55-55). A rendőrség a 11. helyre került (53), majd a hadsereg (51) és az egyházak (47) következnek.

A parlament 40-es bizalomindexszel a 16. helyen áll, a kormány a 18. (36), a 19. helyen pedig a szakszervezetek találhatók (35). Az utolsó, 20. hely a politikai pártoknak jutott (34). A felmérés szerint ugyanakkor a szakszervezetek mellett az MTA-ról tudtak a legkevesebben véleményt alkotni: minden tizedik embernek nem volt az intézményről elképzelése, s az Akadémia vezetőjét is csak minden negyedik ember ismeri névről.

A tájékozottság azonban növelte a tudomány intézménye iránti bizalmat: a magasabb iskolai végzettséggel és az urbanizáltabb helyen élők a többieknél jobban bíznak a tudós testületben. Az MTA-nak a kutatás mellett főleg szimbolikus szerepet szán a közvélemény, azt, hogy reprezentálja a magyar tudományosságot itthon és külföldön. További fontos feladata a gondoskodás a kutatások személyi és tárgyi feltételeiről. Ugyancsak elvárják az MTA-tól a válaszadók, hogy támogassa a felsőoktatást és az idős tudósokat, tudományos lapokat adjon ki, valamint hogy nemzeti, stratégiai kérdésekben foglaljon állást, és véleményével segítse a kormányzat munkáját.

A Medián tíz évvel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy néhány más csoportnál jóval kedvezőbb a tudósok társadalmi megítélése. Az MTA-val kapcsolatban a megkérdezettek nagyon fontosnak tartják (87 pontos átlag), hogy tartson távolságot a mindenkori politikai vezetéstől, és ebben pártszimpátia alapján sem adódott véleménykülönbség a válaszadók között. A megkérdezettek által felsorolt neveket tekintve az látszik, hogy az emberek lényegében csak a természettudományok képviselőit tekintik "jelentős" tudósnak.

Széchenyi Istvánt leszámítva nem volt olyan személyiség, aki a bölcsészet- vagy társadalomtudományok művelője, és akit legalább két százaléknyian említették volna. A legtöbben Szent-Györgyi Albertet, Teller Edét vagy Semmelweis Ignácot nevezték meg a magyar tudósok közül. (MTI)