Ebből lesz az aranyéhség, mindenki arra figyel, amit a világ legnagyobb bányásza most jelentett be
Kína aranytermelése és aranyfogyasztása egyszerre került reflektorfénybe 2026 első negyedévében. A China Gold Association friss adatai szerint az ország teljes aranytermelése – a hazai és az importált nyersanyagból előállított mennyiséget együtt számolva – 136,23 tonnára csökkent, ami 3,27 százalékos visszaesés éves alapon. Közben az arany iránti kereslet tovább nőtt: a fogyasztás 303,29 tonnára emelkedett, 4,41 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet.
Kína aranytermelése visszaesett, miközben nőtt a befektetési kereslet
A visszaesés mögött elsősorban biztonsági ellenőrzések és ideiglenes termelésleállások állnak. A kínai bányák és kohók az első negyedévben átfogó vizsgálatokat végeztek, több üzem pedig karbantartás miatt szüneteltette a kitermelést. A hazai nyersanyagból származó aranytermelés így 81,07 tonnára esett, ami 7,08 százalékos csökkenés.
Ez azért különösen fontos, mert Kína a világ legnagyobb aranytermelője: 2024-ben 380 tonna aranyat termelt ki, ami a globális kitermelés mintegy tizedét jelentette. A rangsorban Oroszország, Ausztrália és Kanada követi az ázsiai országot.
A kínai termelés visszaesése önmagában is érzékenyen érintheti a piacot, különösen úgy, hogy Peking közben tovább növeli aranytartalékait. Az ország 2026 első negyedévében 7,15 tonnával bővítette jegybanki aranykészletét, amely már elérte a 2313 tonnát.
Kína ezzel a világ ötödik legnagyobb aranytartalékával rendelkezik, és immár 17 egymást követő hónapja vásárol aranyat.
A hazai termelés gyengülését részben külföldi bányák ellensúlyozzák. A nagy kínai aranyipari vállalatok tengerentúli kitermelése több mint 30 százalékkal nőtt az első negyedévben, elérve a 24,17 tonnát. Ez jól mutatja, hogy Peking egyre inkább globális nyersanyag-stratégiában gondolkodik.
Az arany ékszerek iránt csökkent a kereslet, az aranyrudak tarolnak
Miközben az arany ára rekordközeli szinteken mozog, a kínai fogyasztók látványosan átrendezték vásárlási szokásaikat. Az aranyék szerek iránti kereslet 37,1 százalékkal zuhant, mindössze 84,62 tonnára. Ezzel szemben az aranyrudak és aranyérmék iránti kereslet 46,4 százalékkal nőtt, meghaladva a 202 tonnát.
A tendencia mögött a gazdasági bizonytalanság és a befektetői óvatosság állhat.
A kínai középosztály egyre inkább értékőrző eszközként tekint az aranyra, különösen a geopolitikai feszültségek és a globális gazdasági lassulás árnyékában. A banki értékesítési csatornákon keresztül forgalmazott aranyrudak eladásai jóvskán megugrottak.
Közben az aranypiaci aktivitás is erősödött. A sanghaji határidős piacon az aranyfutures- és opciós ügyletek forgalma több mint 22 százalékkal emelkedett, az összforgalom értéke pedig 86 százalékos növekedést mutatott. A kínai arany-ETF-ek állománya szintén látványosan bővült: az első negyedévben több mint 50 tonnával nőtt a befektetési alapok aranykészlete, ami éves alapon közel 115 százalékos ugrás.
Óriási aranylelőhelyekre bukkantak Kínában
A termelési visszaesés azért is érdekes, mert Kína az elmúlt időszakban több gigantikus aranylelőhelyet is felfedezett. Tavaly Liaoning tartományban jelentettek be egy 1444 tonnára becsült készletet, amely az ország legnagyobb aranyfelfedezése lehet 1949 óta. Korábban Hunan tartományban is több mint ezer tonnára becsült lelőhelyet tártak fel.
Ezek a projektek hosszabb távon tovább erősíthetik Kína szerepét a globális aranypiacon. Rövid távon azonban a piac inkább arra figyel, hogy a világ legnagyobb termelője egyszerre vásárol agresszíven és termel kevesebbet.
Ez a kombináció pedig könnyen tovább hajthatja az arany árát egy olyan időszakban, amikor a nemesfém már most is történelmi csúcsok közelében mozog.
