Irán rájött: nem csak az amerikai blokádon keresztül vezet az olaj útja – ezt fundálták ki az életben maradáshoz
Az amerikai és izraeli bombázások nagyrészt elpusztították az iráni infrastruktúrát és ipart, a Hormuzi-szoros Donald Trump elnök által elrendelt blokádja pedig tovább sorvasztja az ország egyébként is gyenge gazdaságát. Irán azonban talált alternatív megoldásokat a kereskedelmi kapcsolatok fenntartására a legfontosabb partnereivel.
Az amerikai blokád nem tudta leállítani az iráni árucikkek forgalmát a szomszédos Törökországgal és Pakisztánnal, Oroszországgal és Kínával. Az előbbi kettő felé közúton, Oroszország felé a Kaszpi-tengeren keresztül, Kínába pedig vasúton folytatódnak a szállítások. Teherán fontolgatja, hogy még olajjal is megpróbálja vasúton ellátni legfőbb vásárlóját, Kínát.
Steve H. Hanke, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságot oktató professzora, a néhai Ronald Reagan elnök gazdasági tanácsadója szerint
ezek az alternatív útvonalak alkalmasak arra, hogy ellássák fogyasztási cikkekkel, élelmiszerrel és ipari nyersanyagokkal az országot,
de „semmi sem pótolhatja a tengeri szállítást”.
„A közúti szállítás drágább, a Kaszpi-tengeri áruforgalmat pedig a kikötői és flottakapacitás korlátozza – nyilatkozta a Szabad Európa és a Szabadság Rádió közös portáljának. – Magasabb behozatali költségekkel és a kereskedelmi áruk esetében magasabb inflációval kell számolni, de olyan gazdasági összeomlással nem, amilyennel egyesek riogatnak” – vélekedett.
A teherautók üzemanyag-ellátása nem gond, ráadásul abban is segíthet, hogy Iránnak később kelljen leállítani a kitermelést, mert megteltek az olajtárolói.
Irán képes ellátni a lakosságot alapvető cikkekkel
Iráni illetékesek is váltig állítják, hogy az amerikai tengeri blokád ellenére nem okoz gondot Teherán számára a lakossá ellátása alapvető cikkekkel és élelmiszerrel. „Az ország méretéből adódóan lehetséges az import különböző országokból” – mondta például két hete Golamreza Nuri mezőgazdasági miniszter.
Egyetért vele Rosemary Kelanic, a washingtoni székhelyű Middle East Program at Defense Priorities kutatóintézet igazgatója, aki szerint Irán földrajzi elhelyezkedése csökkenti a blokád hatását. Az országnak ugyanis majdnem hatezer kilométer hosszú szárazföldi határa van hét országgal és 700 kilométeres Kaszpi-tengeri partszakasza, amelyen keresztül kapcsolatot tart Oroszországgal és Közép-Ázsiával.
Szerinte elképzelhető, hogy bizonyos megszokott árucikkeket mással kell helyettesíteni, „de erre egy háborús gazdaságnak rengeteg módja van”.
Az irániaknak végtelenül sok lehetőségük van arra, hogy MacGyver módjára kijátsszák Trump blokádját
– állítja.
Pakisztán megnyitotta a kikötőit az iráni import előtt
A szomszédok is segítenek. Az Egyesült Államok és Irán között közvetítő Pakisztán az iszlámábádi kereskedelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint április 25-én megnyitotta a kikötőit harmadik országok Iránba tartó szállítmányai előtt, és kijelölt hat szárazföldi útvonalat a számukra a határig.
Az amerikai blokád kezdete óta mintegy háromezer Iránnak szánt konténert rakodtak ki pakisztáni kikötőkben.
Folyamatos a forgalom az iráni–török határon is, bár nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a Nyugat-Ázsiát Európával összekötő tranzitfolyosón keresztül nőtt-e az utóbbi időben az iráni import.
Az viszont biztos, hogy Teherán egyik legfontosabb szövetségese és kereskedelmi partnere, Oroszország felújította a tengeri szállítást az iráni kikötőkbe.
Sajtójelentések szerint a Kaszpi-tengeren keresztül csempésznek szankcionált olajat és fegyvereket, és Moszkva a Bandar Anzali kikötőjét ért izraeli légicsapás ellenére ismét szállít élelmiszert, többek között gabonát Iránba.
A Kpler árupiaci adatszolgáltató szerint április közepe óta tucatnyi hajó érkezett
- Oroszországból,
- Kazahsztánból
- és Türkmenisztánból
gabonával, kukoricával és napraforgóolajjal.
A kínai áruk vasúton érkeznek
A Bloomberg tudósítása szerint jelentősen megnőtt a vasúti forgalom is Irán és Kína között: Hszianból Teheránba a korábbi heti egy helyett három-négy naponta érkezik teherszerelvény.
A forgalom egyelőre egyirányú, a hírügynökség forrásai szerint Kínából ipari és fogyasztási javakat, köztük autóalkatrészeket, generátorokat és elektronikai cikkeket visznek a konténerek Iránba.
„Korábban ezek a vonatok hetekig egyáltalán nem közlekedtek; most májusig minden kapacitást lefoglaltak” – mondta Altan Dursun, a törökországi székhelyű Silkroad-Avrasya Multimodal Logistics, a Kínával folytatott kereskedelemre szakosodott vasúti árufuvarozási ügynökség ügyvezető igazgatója.
Dursun szerint júniusban tovább tervezik bővíteni a kapacitást, de
a vasút nem helyettesíti a tengeri szállítást, mivel egy ilyen szerelvény csak mintegy 50 konténert képes célba juttatni, míg egy hajó több ezret.
Irán a szokásos tengeri kereskedelmének 40 százalékát át tudja irányítani szárazföldi útvonalakra – mondta a múlt héten Kambiz Etemadi, a nemzeti hajózási szövetség konténerbizottságának vezetője a félhivatalos Fars hírügynökség jelentése szerint. Ez ugyan nem sok, de elég.
