Draskovics: "A kormány képes nyerni, mert valós érvei vannak"

Draskovics Tibor, reformokért felelős kormánybiztos a Népszabadságnak adott interjújában vázolta, mire kell még két-három év. A politikus szerint 2007 a közszolgáltatások színvonalának emeléséről szól majd.

A közigazgatásban végrehajtott tavalyi változtatások - például a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetése - kapcsán a kormánybiztos úgy vélte: nincs annak igazi jelentősége, hogy január 1-jén vagy február 15-én lép be a vizitdíj. Ugyanakkor elismeri, ha több idejük lett volna rá, akkor ennek a kérdésnek a megvitatása és kidolgozása másfél-két évig is eltartott volna. Hozzátéve, hogy ilyen tempó mellett a hiba is több.

Érthető kérdés, hogy hogyan lehet több és jobb munkát várni egy olyan apparátustól, aki épphogy csak túl van egy jelentős leépítési és átszervezési időszakon. Draskovics azt mondja, hogy a nehezén túl vannak. A létszámcsökkentés és a szervezeti átrendeződés nagyjából lezárult. Ugyanakkor most készítik elő azon illetményi, illetve díjazási rendszert a közigazgatásban, amely elsősorban teljesítmény alapú lenne. A kormánybiztos úgy látja, hogy az átalakítások időszakában a minisztériumokban dolgozók teljesítménye elismerésre méltó. Itt alapvetően arra céloz, hogy a megoldáskeresés folyamata nagyon rövid volt, a felmerült megoldási lehetőségekből rövid időn belül törvény született. Minden lépést három cél vezérelt, mégpedig fenntarthatóvá tenni a finanszírozást, javítani a közszolgáltatások minőségén, igazságosabbá tenni a hozzáférést.

A szerző szerint, sokan kétlik, hogy ez a megszorítások időszakában lehetséges lenne. Hiszen az igazi reformokhoz pénz kell. A reformokért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy  ők a pénzt már az elmúlt években beletették a rendszerekbe, a problémákat még sem sikerült megoldani. Ebből az következik, hogy nem elsősorban pénzre van szükség, hanem a működés átalakítására. A kérdéssel kapcsolatban szóba került a  8000 milliárdos uniós támogatás, amely 2007-től, az Új Magyarország fejlesztési terv keretében kerül majd kiosztásra, és ezen támogatás révén például csak az egészségügyre 400 milliárd forint többlet támogatás jut a következő hét évben.

Az egyetemekről, kórházakból és a közigazgatásból elbocsátott dolgozók átképzésére, támogatására ugyanakkor költenie kell az államnak a Népszabadság újságírója szerint. Ezzel szemben Draskovics úgy látja, hogy a létszámcsökkentések érdemben nem eredményeztek nagyobb munkanélküliséget, de természetesen tisztában vannak azzal, hogy szükség lesz az állam támogatására. Úgy látja, hogy ebben a szférában is rendszerváltásra van szükség, még pedig úgy, hogy az átképzésre jelentős uniós pénzek érkeznek majd.

Összességében a kormány, úgy gondolja, hogy a reformok és megszorítások leghamarabb 2009-re, de inkább 2010-re fognak majd megtérülni. A következő év a cselekvés éve lesz. A kormány még 2006. decemberében elfogadott egy cselekvési tervet, amelyben szerepel a nyugdíjrendszer átalakítása is - olvasható a cikkben. "Svédországban virtuális számlán gyűjtik az emberek a járulékaikat, Németországban pedig nagyon bonyolult pontrendszert alkalmaznak. El kell döntenünk, hogy maradjon-e a mai társadalombiztosítási nyugdíjlogika, vagy ezen is módosítsunk" - vázolta  a kormánybiztos.

Az egészségügyben tovább kívánnak foglalkozni a kereslet szabályozásával, a kapacitások optimalizálásával és a biztosítási rendszerrel. Utóbbinál a legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen intézményrendszer vásárolja meg az egészségügyi szolgáltatásokat a biztosítottak számára.

Az oktatásban a jövőben és ebben az évben is már a minőségen lesz a hangsúly: teljesítménymérés, szegregáció kérdése, a leszakadó családok gyermekeinek felzárkóztatása. A szakképzési rendszer átalakításában alapvető cél az lesz, hogy a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodjon. A felsőoktatásban a tandíj bevezetésével versenyre ösztönzik a hallgatókat, valamint a bolognai rendszerre való átállás folytatásával a versenyképesség megteremtése Európában a cél.

Végül arra a kérdésre, hogy beleszólhat-e a reformokba a Fidesz népszavazási kérdéssora, a válasz magabiztos volt: „a már meghozott kormányzati intézkedéseket érintő kérdésekben a kormány képes volna nyerni, mert valós érvei vannak.” Valamint Draskovics  szerint egy esetleges népszavazás jó lehetőséget teremtene, hogy néhány alapkérdésről nagyon széleskörű társadalmi párbeszéd folyjék. (Népszabadság)