Lehull-e a lepel a főpapokról? - Kényes ügyek derülhetnek ki

Két hét múlva hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy  újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok  közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik  nyilvánosságra hozása érdekében; a bíróság kedden befejezte az ügy  tárgyalását.
    
     A per előzménye, hogy 2005-ben, Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat  közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti  Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből  kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam  titkosszolgálataival.
     Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak  megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén  álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel  ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a  levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen  fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta  szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi  vezetőket is bevonják az eljárásba.
     Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó  Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a  Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos  felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház  nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki  Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt  alelnök, illetve Veres András volt titkár.

Ki a közszereplő?    

A törvény megfogalmazása szerint "közszereplő: az a személy, aki  közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó  tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt  feladatszerűen alakítja vagy alakította".
    
A cikk folytatódik, lapozzon

Az egyházi vezetők korábban ellenkeresettel éltek az újságíró  keresete ellen, és többük jogi képviselője azt hangoztatta: nem  politikai, hanem erkölcsi értelemben nyilvánít véleményt az egyházuk.
     A per keddi tárgyalásán a felperes azzal érvelt, hogy politikai  és erkölcsi kérdések között nem húzható éles határvonal. Példaként  említette, hogy ha az egyik egyház lelkiismeret szerinti szavazásra  buzdít, akkor a voksolást erkölcsi alapokra helyezi.
     Az elsőrendű alperes, a levéltár jogi képviselője fenntartotta  korábbi álláspontját, mely szerint teljesen semleges résztvevői az  ügynek. A levéltár kizárólag a kötelező törvényi rendelkezés miatt  részese a pernek.
     Frankl Róbert, a per harmadrendű alperese - aki személyesen is  megjelent a tárgyaláson - azt mondta: tágabb értelemben az egyház a  civil szféra része, a civil szférának pedig nincs érdemi befolyása,  s távol esik tőlük a közhatalom gyakorlásának lehetősége.
     A másodrendű alperes, Zoltai Gusztáv jogi képviselője a  tárgyaláson azt mondta: a közszereplői minősítés nem értelmezhető  túl tágan, mert ilyen értelemben akár a BKV előkalkulátora is  közszereplő lehetne, ha kiszámolja a bérletárak emelését.
    

Véleményt formálnak, vagy nem?

A katolikus egyházi vezetők jogi képviselője szerint a  közhatalom gyakorlása a katolikus egyházi vezetők esetében kizárt,  mert azt az egyházi törvény tiltja. Mint mondta, a katolikus egyházi  vezetők nem formálják feladatszerűen a politikai közvéleményt, így  csak erkölcsi kérdésekben nyilvánítanak véleményt.
     A hetedrendű alperes, Szebik Imre jogi képviselője pedig arról  beszélt, hogy a felperes nem bizonyította azt, hogy ügyfele akár  ideiglenesen is alakította volna a politikai közvéleményt.
     Kozák Dániel a keddi tárgyaláson azt mondta: nem véletlenül  lettek kiválasztva az alperesek, mint a négy nagy magyarországi  történelmi egyház vezetői. Utalt arra, hogy a négy egyház közül a  református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte  közszereplői mivoltát, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban  őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az  állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a  per alperesévé.
     Erre válaszul a katolikus egyházi vezetők jogi képviselője azt  mondta: a törvény szerint az érintett személy maga dönthet arról,  hogy közszereplőnek tekinti-e magát. Hozzátette: az nem hivatkozási  alap, hogy Bölcskei Gusztáv mit nyilatkozott ez ügyben, mert az az ő  saját, egyéni döntése volt.
     A per határozathirdetését január 25-re halasztotta a bíróság.
    
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry  Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István  egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték,  februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti  érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett  paptársairól. (MTI)