Mindenki ingyen utazna - nem készültek háttérszámítások a kedvezményekről

A várt vita alakult ki az utazási kedvezményekről szóló egyeztetéssorozat tegnapi első fordulójában, amelyre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) negyvenkét társadalmi szervezetet hívott meg, igaz az invitációt ennél jóval kevesebben fogadták el. A jelenléti íveken alapvetően két okból kifolyólag nem volt olvasható a hiányzó szervezeteket képviselők aláírása: vagy diktátumnak, azaz előre eldöntött dolognak tartják a tárca javaslatát (mint a Fidelitas), vagy szervezési, technikai probléma miatt nem is tudtak az eseményről (mint például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete).

Mint emlékezetes, a kormány már tavaly december 6-án elfogadott egy konkrét javaslatot a kedvezményrendszer felülvizsgálatáról, amelyet másnap Kóka János szakminiszter ismertetett is egy látványos prezentáció keretében. A tárcavezető akkor arról számolt be: a 65 éven felüliek továbbra is ingyen utazhatnak, csakúgy, mint a 6 évesnél fiatalabbak. Rosszul járnak azonban a 6-14 év közötti gyerekek és a középiskolás diákok, hiszen az eddigi 67,5 százalékos kedvezményük félárúra csökken.

Szintén csak az 50 százalékát fizetni majd az állam a nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások iskola és lakóhely közötti utazásának.
Minden eddigi kedvezményüket elbukják viszont a levelezős, illetve estis hallgatók, valamint az EU parlamenti képviselők. A szociális intézményben lakók, hallássérültek, illetve a súlyos fogyatékkal élők 90 százalékos engedményt kapnak.

„A cél a szociális problémákhoz is igazodó új kedvezményrendszer kialakítása, de úgy, hogy a központi költségvetés terhei is mérséklődjenek” – mondta Felsmann Balázs. A GKM szakállamtitkára ugyanakkor beismerte, hogy a tárca végül azért nem használt semmilyen háttérszámítást a javaslata kidolgozásához, mert azok ellentmondtak egymásnak.

„Örülünk annak, hogy a hallássérültek és a súlyos fogyatékkal élők kilencven százalékos kedvezményt kapnak, de méltányos lenne, ha a kísérőik utazását is támogatná az állam” – mondta Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint a tankötelezettségből az következik, hogy az államnak 100 százalékban finanszíroznia kellene a diákok iskola és a lakóhely közötti utazását. „Nem értjük, hogy mi indokolja a közszférában dolgozóknak járó utazási kedvezmény megkurtítását évi 12 alkalomra, hiszen a reálbérek csökkenése is ezt a réteget sújtja a legjobban” – mondta Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szintén csak sanyargatást lát az új utazási kedvezményekben a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak elnöke, Árva János ugyanis azon csodálkozott, hogy a kormány újabb és újabb bőrt tud még lehúzni a közszférában dolgozó 800 ezer állampolgárról.

Varga László, a Fiatal Baloldal elnöke a rászorultság elvének érvényesítését kérte számon az előterjesztőtől, valamint az esti és levelező szakon tanulók támogatásának teljes eltörlését minősítette „meredeknek”, hiszen ők gyakran éppen azok közül kerülnek ki, akik hátrányos helyzetük miatt nem tudnak nappali tagozaton tanulni. A GKM képviselője szerint az érintett csoport tagjai a legtöbb esetben egyébként is költségtérítést fizetnek, kérdés, az államnak felelőssége-e ilyenkor utazásukban támogatni őket.

Léderer András szerint a terhek növekedéséből a nyugdíjasoknak is ki kellene venni a részüket, így forrás-átcsoportosítással javítani lehetne a tanulásban részt vevők helyzetét. Az Új Generáció vezetője hiányolta egyébként, hogy semmilyen háttérszámítást nem kaptak az előterjesztéshez, így hiába várnak tőlük konstruktív javaslatokat, nem lehet megmondani, hogy honnan hova lehetne úgy pénzeket átcsoportosítani, hogy érdemi változások történjenek.

A meghívott szervezetek közül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) volt az egyetlen, amelyik kritikai megállapításait konkrét számításokkal támasztotta alá. „A kedvezmények megnyírbálásával a hallgatók, illetve a családjaik utazási költsége 85 százalékkal növekedne” – hangsúlyozta Miskolczi Norbert. A HÖOK új elnöke szerint például egy Budapesten tanuló, ám Szegeden élő diáknak nem éri meg kedvezményes bérletet váltania havi négyszeri oda-vissza utazáshoz. Úgy vélte, a drágulás elvághatja egymástól a szegényebb családok tagjait.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége alapvetően támogatja a reformot, és elfogadja azt is, hogy a 65 évesnél idősebbek utazását valahogy regisztrálják (mondjuk jelképes árú jeggyel) – Felsmann Balázs szerint viszont ennek költségeit az érintetteknek kellene viselniük, így lehet, hogy a 100 százalékos támogatás 90-re csökken. Jankovits György szerint kedvezményeik szűkítése ugyanakkor már csak azért sem indokolt, mert egy nyugdíjas utazásai egyharmadát „családfenntartó funkciójának betöltése” teszi ki, egy másik harmad a szükséges gyógykezelések miatt történik, és csak a maradék tekinthető szórakozásnak.

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint pedig úgy veszik ki a részüket a közös terhekből, hogy nem hajtják be Gyurcsány Ferencen tavaszi ígéretét, mely szerint a 65 évesnél idősebb nyugdíjasok is ingyen utazhatnak.

Felsmann Balázs szakállamtitkár szerint ugyanakkor a levelezős egyetemi hallgatók döntő többsége költségtérítéses oktatásban vesz részt, ezért az utaztatásukról nem az államnak kell gondoskodnia.

Az egyeztetések szűkebb körben január végéig folytatódnak, az új rendszer a tervek szerint májusban lép hatályba.

Drasztikusan dráguló utazás

A közlekedési tarifákat jelentősen emelik az utazási cégek, mégpedig az inflációt jóval meghaladó mértékben. A drágítás két lépcsőben történik 2007-ben. Januártól a buszjegy 6 százalékkal, míg a vonatjegy 16 százalékkal kerül majd többe, amit négy hónap eltelte után további 4, illetve 17 százalékos emelés követ. A teljes körű utasregisztráció 2008-tól valósul meg az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. (AS Network - Hírszerző)