A Fidesz ismét a Kossuth téri vasfüggöny-témát feszegette, de hiába
Répássy Róbert (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte az igazságügyi államtitkártól, hogy meddig áll még "vasfüggöny" a Kossuth téren.
Mint mondta, számos jogász, jogvédő szervezet, közjogi méltóság, parlamenti képviselő és a Gönczöl-bizottság is indokolatlannak tartja a kordon fenntartását.
Kondorosi Ferenc válaszában azt mondta: a Kossuth téren addig áll a kordon, míg az azt megalapozó veszélyek fennmaradnak.
A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) arról érdeklődött, hogy kik azok, akik jogosultak a gázártámogatásra.
Mint kiemelte, a gázártámogatás lényege, hogy az emberek a támogatást nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon kapják.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter válaszában kiemelte: a kormány nem a gázfogyasztást támogatja, hanem a rászorulókat. Elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint egymillió 900 ezren kérték a gázártámogatást. Hozzátette: a támogatást kérők negyven százaléka a legnehezebb sorban élők közül került ki. Közölte azt is, hogy a támogatást kérők közül húszezret utasított el a Magyar Államkincstár, mert nem voltak jogosultak a támogatásra.
A képviselő a választ elfogadta.
Pettkó András (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy február 12-én 800 ezer vállalkozásnak kell először elektronikus úton eleget tennie havi járulékbevallási kötelezettségének.
Mint mondta, az APEH informatikai befogadóképességével probléma van. Hozzátette: több éves tapasztalat, hogy ilyenkor lelassul a rendszer, és az Ügyfélkapu sem működik. Véleménye szerint kifogásolható az is, hogy az elektronikus adóbevallási rendszer még mindig csak Windows-környezetben fut.
Veres János pénzügyminiszter válaszában közölte: február 12-én 12 óráig több ezer bevallást fogadott a rendszer gond nélkül. Kiemelte, hogy 2007 közepétől kezdve nemcsak Windows-alapú kommunikáció áll majd rendelkezésre az adózók számára.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen.
Mikola István (Fidesz) interpellációjában azt hangsúlyozta, hogy a kormány egészségügyi reformjának az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is áldozatul esik.
Azt kérdezte az egészségügyi minisztertől, hogy mi lesz a sorsa az OPNI-nak, és ki fogja megvenni az intézet területét.
Molnár Lajos válaszában közölte: az OPNI 1868-ban épült. Hozzátette: az intézet 150 éve változatlan formában áll, eközben az orvostudomány fejlődött. Most már a pszichiátriai betegeket kezelni tudja az orvostudomány, nincs szükség az elkülönítésükre - jegyezte meg.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen. (MTI)
