A rendőrök erősen "pikkelnek" a romákra - Gyanús alakok lennének?
Simonovits Bori, a Tárki munkatársa elmondta: a közvélemény-kutató cég felmérésének célja az volt, hogy megismerjék, az állampolgárok hogyan vélekednek a rendőrség igazoltatási gyakorlatáról. Ennek érdekében ezer fő bevonásával kérdőíves közvélemény-kutatást végeztek, hat fókuszcsoportos beszélgetést folytattak romákkal és nem romákkal, valamint húsz lakossági és nyolcvan rendőrinterjút készítettek.
A magyar felnőtt lakosság 23 százalékának volt része rendőri igazoltatásban az elmúlt egy évben, a férfiakat csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel állítják meg a rendőrök, mint a nőket. A romákat nagyobb arányban (29 százalék) igazoltatták, mint a nem romákat (23 százalék), és az igazoltatott roma megkérdezettek 57 százalékát utcán, szórakozóhelyen vagy rendezvényen igazoltatták, míg ez az arány a nem roma válaszolók esetében 22 százalék - ismertette a kutatás eredményét.
Hozzátette: az összes igazoltatás 76 százaléka autós igazoltatás volt, gyalogosként 13, szórakozóhelyen 2, sportrendezvényen 8 százalékot igazoltattak. A lakosságnak határozottan pozitív volt a véleménye a rendőrökről: 85 százalék többé-kevésbé udvariasnak tartotta őket, és 89 százalék egyetértett azzal, hogy szabályszerűen jártak el az igazoltatás során.
Az állampolgárok szerint a szakadt, gyanús figurákat és a régi, rossz kocsikat - és inkább a fiatalokat - gyakrabban igazoltatják a rendőrök, a roma csoportok egybehangzó véleménye szerint pedig őket aránytalanul gyakrabban igazoltatják. A rendőrök pedig úgy nyilatkoztak, hogy a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat alapján a szabálysértő, illetve a gyanús alakokat állítják meg,
A megkérdezett rendőrök 23 százaléka vallotta, hogy hajlamos bizonyos csoportokat gyakrabban megállítani, és 47 százalék szerint van olyan rendőr, aki hajlamos erre. Többségük a romákat állít meg gyakrabban, és ezt a romák életmódjával indokolják, és azzal, hogy körükben szerintük nagyobb a bűnözés. A rendőrök 92 százaléka szerint viszont nem állítanak meg aránytalanul sok romát.
Kovács Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője felidézte: a rendőri igazoltatást a rendőrségi törvényben szigorúan szabályozták, eszerint a rendőr azt jogosult igazoltatni, akinek szükséges megállapítani a személyazonosságát.
Az igazoltatás az állampolgárok igen széles rétegét érinti: 2005-ben 2 millió embert igazoltattak a rendőrök. Az igazoltatások mindössze egy százaléka zárult előállítással, ez a szám pedig elég alacsony. Fokozni kell az igazoltatások hatékonyságát, hogy az jobban szolgálja a bűnüldözés érdekeit - mondta.
Ezért az ORFK a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködve dolgozik a hatékonyságot fokozó intézkedések kidolgozásán, és három kapitányságon - Kaposváron, Szegeden és a főváros VI. kerületében - idén júliustól fél éven keresztül monitorozzák, milyen ok miatt igazoltatnak a rendőrök.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a projektet ismertetve elmondta: a három kapitányságon az igazoltatást végző rendőrök az intézkedés után adatlapon rögzítik az igazoltatás okát, valamint az igazoltatott demográfiai adatait. A kutatók így keresik a választ arra, melyek a leggyakoribb igazoltatási okok, és az igazoltatás nem érint-e aránytalan mértékben bizonyos kisebbségi csoportokat. (MTI)
