A szakértő szerint reális a Parlament megtámadásának veszélye
Szilvásy György az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti, valamint Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását levélben kérte tegnap a testületek elnökétől. A kancelláriaminiszter azt írja, a tavalyi zavargások után jelentősen megnőtt egyes szélsőjobboldali szervezetek aktivitása, megszaporodtak a gyakran életveszélyes fenyegetések egyes kormánypárti politikusok és a kormány tagjai ellen.
„Reális veszély, hogy szélsőségesek támadást indítsanak a Parlament épület, illetve politikusok ellen”, reagált lapunkak Szilvásy György kancelláriaminiszter megdöbbentő bejelentésére Tálas Péter. A biztonsági szakértő szerint nem kisebb felfegyverzett kommandók akciójától kell tartani, hanem, hogy a jól szervezett szélsőségesek egy esetleges tömegtüntetést kihasználva keltenének zűrzavart. Jó példa erre az MTV székházának tavalyi ostroma, amelyet korábban szinte elképzelhetetlennek tartottunk.
A veszélyt több más tényező is erősíti. Az állampolgárok jogkövető magatartása gyengülhet amiatt, hogy a politikai elit képviselői egymást folyton törvénysértéssel vádolják, erősítve az emberekben: ami kötelező rájuk nézve, azt a vezetők figyelmen kívül hagyhatják. Kockázatot hordoz az is, hogy egyik politikai oldal sem áll ki a rendőrség mellett – a kormányoldal is inkább magára hagyja - ezzel rontván a testület önbizalmát, az emberek előtt pedig hitelüket vesztik az egyenruhások. Tálas Péter a média felelősségét is felveti, mondván egyes médiumok szinte várják a hírnek számító zavargást, amely a hallgatottság, nézettségük szempontjából fontos.
A szakember felhívta a figyelmet az Index hírportálon megjelent videofelvételre is, amelyben egy arcát eltakaró fiatalember a szervezkedők fegyverarzenálját sorolja fel, légpuskákat, számszeríjakat, gumilövedések- és félautomata fegyvereket, illetve a plexi rendőrpajzsokat is átszakítani képes csúzlikat emleget. Szervezetük felépítését az északír terrorszervezetéhez (IRA) hasonlítja, s kijelenti, lőni is fognak a rendőrökre, „ha kell”.
Az egész társadalmat fenyegető szervezkedésről szóló nemzetbiztonsági információ nem egyedülálló, sőt többször elhangzott: terror fenyegeti a lakosokat. A hazai tendencia azonban szembe megy a nemzetközi terrortrenddel. A nagyobb európai terrortámadások előtt és után – Madrid, London, vagy a megakadályozott londoni robbantási sorozat – hazánkban nem súlyosbodott a terrorveszély. A támadásokról szóló híreket, vagy az évekkel korábban történt politikai indíttatású robbantásokat azonban szinte mindig megelőzte az élesedő belpolitikai helyzet.
Tavaly a Fidesz elhalasztotta az önkormányzati választások előtti nagygyűlését néhány nappal a székházostrom után, a jelentések szerint ugyanis bomba robbant volna a rendezvényen. A 2006-os tavaszi választások előtt, a két nagypárt kampányzáróját fenyegették állítólagos robbantások. Az 1998-as országgyűlési szavazás előtt több robbantás, illetve támadás is történt az MDF, az SZDSZ és az FKGP pártirodái, sőt vezető politikusok otthonai ellen két és fél hónap alatt. Az utolsó politikai indíttatású akció egy nappal a választások előtt történt, ez után a támadások megszűntek. A súlyosabb esetek közül kivételt a ’94-es, parlament elleni robbantás képezett, amely két héttel a választások után történt.
Bár a legtöbb fenyegetés a nagy politikai játszmák közepette látott napvilágot, a politológus kizárja, hogy a politika és a titkosszolgálatok manipulációi lennének. A nemzetbiztonsági szakszolgálatok működésére ugyanis törvény van, ügyészi felügyelet alatt állnak, mondta el Kiszelly Zoltán. A szélsőségesek esetleges támadásáról szóló hírt azonban a politikum már manipulálhatja. Mivel a Fidesz a Parlamentet elkerítő kordont ellenségnek tekinti, lebontása a párt látványos győzelmét jelentené. A kormánypártok pedig a kerítés mellett tettek hitet így megpróbálhatják létét legalizálni éppen a titkosszolgálatoktól származó információkkal.
A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy elsősorban telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúskodnak a szervezetszerű előkészületekről. A beérkező adatok szerint háromszáz-ötszáz fős aktív csapattal lehet számolni. Vannak köztük olyan emberek, akik legálisan tartanak fegyvert, például vadászok, illetve lövészegyesületek bejegyzett tagjai. A csapatok irányítói között sok az ismeretlen arc, de néhányan már átestek a tűzkeresztségen az MTV- székház szeptemberi ostrománál.
A lap információi szerint a rendőrök külföldi társszolgálatokkal is összedolgoznak. Feltehető ugyanis, hogy egyes csapatok a határainkon túl is támogatásra találtak. Lehallgatott beszélgetésekből arra lehet következtetni, hogy a beszerzett fegyvereket külföldi erdőkben próbálták ki. Egyebek között ez is akadálya annak, hogy a rendőrök már most közbeavatkozhassanak. Egy rendőrségi szakértő azt mondta, hogy jelentős dilemma a bűnügyi hírszerzőknek és nyomozóknak, mikor áll elegendő bizonyíték rendelkezésre a nyílt eljárás megindításhoz. A legszerencsésebb megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha hetekkel, vagy legalább napokkal az akciók előtt felléphetnének a szervezkedők ellen, ehhez azonban konkrét terhelő adatokra lenne szükség. A rendőrök azt is sikernek tartanák, ha elejét tudnák venni az erőszakos cselekményeknek. Az esetleges akciót a Kossuth téri kordon sem tudná megakadályozni. Van olyan rendőrségi szakértő, aki szerint a tér jelenlegi lezárása egyértelműen politikai döntés.
A Világgazdasághoz eljuttatott közleményükben Kossuth téri tüntetőcsoportok a kormnytagok és "kormány közeli rendvédelmi személyek" lejárató kampányának tartják a terrrorveszélyről szóló bejelntéseket. A Molnár Tamás ügyvivő által jegyzett közlemény szerint "kormányzat tudatos zavarkeltéssel akarja megakadályozni március 15. méltóságteljes megünneplését". Úgy vélik, "morálisan megbukott miniszterelnök saját ördögi céljaira akarja ismét kisajátítani a szabadság eszményét szimbolizáló budapesti Kossuth teret."
A téren békés tüntetések folytak, ezért visszautasítják az ellenük folyó "nemtelen támadásokat". Végül azt javasolják, hogy a kormány és az MSZP helyezze át ünnepségük helyszínét a "legitimitásukat és politikai irányvonalukat leginkább megtestesítő, parlament melletti Károlyi Mihály szoborhoz." (AS Network - Magyar Hírlap - VGO)
