Előzetesben a mészárlással gyanúsított férfi! - Móri összefoglaló
Előzetes letartóztatásba helyezte a Veszprémi Városi Bíróság hétfőn a 2003 nyarán Veszprémben elkövetett postásgyilkosság gyanúsítottját - tájékoztatta a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Kullmanné Cs. Varga Edit elmondta: a bíróság az elé terjesztett bizonyítékokra tekintettel megalapozottnak találta azt a gyanút, hogy a veszprémi postásgyilkosságot a múlt héten pénteken Tatabányán őrizetbe vett férfi követte el, illetőleg részt vett a 2002. május 9-én Móron elkövetett bankrablásban is, ahol nyolc ember életét oltották ki.
Ezért a bíróság elrendelte a férfi előzetes letartóztatását - tette hozzá.
Háttér
Azzal, hogy Magyarország legsúlyosabb bűncselekményét beismeri egy gyanúsított, az általa önmagáról megalkotott képet kívánja beteljesíteni - mondta az MTI érdeklődésére Végh József kriminálpszichológus hétfőn, akit annak kapcsán kérdezett a nemzeti hírügynökség, hogy a veszprémi postásgyilkossággal kapcsolatban elfogott férfiakat a móri vérengzéssel is meggyanúsították.
Végh József - aki a terrorelhárító szolgálattól vonult nyugdíjba és nemzetközileg elismert túsztárgyalóként tartják számon - az MTI-nek azt mondta, hogy a beismerő vallomás mögött két fő ok állhat: a gyanúsítottnak nem kell tovább rejtőzködnie, és eggyé válhat azzal a "zseniális elkövetővel", akinek tartja magát.
Egy sokkal súlyosabb bűncselekmény elkövetésének bevallása személyiségi okokból történik: a cél, hogy "a nagyszerű elkövető" végre összeolvadjon azzal a személlyel, aki ezt a "nagy balhét" megcsinálta, és így beteljesítse azt a képet, amit magáról kialakított - véli a Készenléti Rendőrség volt pszichológusa.
A nyugalmazott alezredes megjegyezte: az elkövetőt az is motiválja, hogy "űzött vadként" nem tud rejtőzködve sokáig élni, "szeretne már végre az lenni, aki".
A szakember azt sem tartja mellékes szempontnak, hogy a gyanúsított így Magyarország legsúlyosabb bűncselekményének elkövetőjeként kerül be a kriminalisztika történelmébe, és ezzel tekintélyt vív ki magának az erőszakos bűncselekmények elkövetői előtt.
Végh József példaként említette, hogy a börtönben az is hatalmas státuszt szokott jelenteni, ha valakit kommandósok fogtak el.
A kriminálpszichológus az MTI érdeklődésére általánosságban, a konkrét esettől függetlenül azt is elmondta, hogy nagyon ritkán előfordul, hogy egy-egy ember valaki más helyett is magára vállal bűncselekményeket, és ezt pszichológiai tudomány patológiás kórképként ismeri.
A más bűnét felvállalók a konkrét esetről nem tudhatnak mindent részletet, és ez a nyomozás során kiderül - tette hozzá.
Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján felidézte: hat esetben támadtak meg postai kézbesítőt, 2003 júniusában Veszprémben meg is sebesítettek egyet, a postás később belehalt a sérülésbe. A postásgyilkosság ügyében előbb rajzot, majd szobrot készítettek az elkövetőről, és 10 millió forintos nyomravezetői díjat ajánlottak fel.
A nyomozás során kiderült, a postásgyilkosság során használt lövedék összefüggésbe hozhatók a móri bűncselekménnyel, és így jutottak el a 36 éves tatabányai férfihoz, aki "militarista múlttal rendelkezik", szerződéses katonaként teljesített szolgálatot, majd később egy rendvédelmi szervnél is dolgozott, de nem rendőr volt. N. L. őszintén rajongott a fegyverekért, és egy fegyverkereskedésben helyezkedett el. A 34 éves W. R. 34 éves, családos, büntetlen előéletű, három gyerek apja. Mindketten vallomást tettek, de a vallomások ellenőrzése még folyik, így azokról részleteket nem árultak el.
A móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni akaró biztosítási szakembert. Az áldozatok közül hatan a helyszínen meghaltak. Egy férfi közvetlenül a kórházba szállítást követően hunyt el, egy fiatal nő életétért pedig egy hétig küzdöttek az orvosok. A móri bankrablók 7,3 millió forintot zsákmányoltak.
A bankrablás ügyében első fokon Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélték 2004. decemberében, Hajdú László bűnösségét azonban nem mondta ki a Fővárosi Bíróság, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre.
A Fővárosi Ítélőtábla 2005. októberéi ítéletében jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az első fokú ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A két férfi mindvégig tagadta a bíróság előtt, hogy közük lenne a móri mészárláshoz. (MTI)
