Gyurcsány újító és határozott, Orbán hiteles és őszinte

Az elmúlt időszak a két nagy versengő párt első embereinek nyilvános szerepléseiről szólt. Gyurcsány Ferenc előbb megjelentette Szembenézés című írását, majd egy héten keresztül minden este egy órában magyarázta a kormányzati kezdeményezések lényegét, végül február 12-én megtartotta évnyitó beszédét a parlamentben. A most hétvégén megrendezendő MSZP kongresszuson pedig - egyedüli jelölt lévén - nyilvánvalóan megválasztják a párt elnökének. Eközben Orbán Viktor február 2-án képviselőtársaival lebontotta a Kossuth teret övező kordont, múlt héten pénteken pedig évértékelő beszédet tartott a Millenárison. Ezek az események külön is indokolták a két személy választói megítélésének részletesebb vizsgálatát.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor választói megítélése

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor miniszterelnöki alkalmasságának választói megítélése a februári felvétel adatai szerint összességében kiegyenlített képet mutat. A megkérdezettek 36 százaléka inkább Gyurcsányt, 33 százaléka inkább Orbánt tartja alkalmasnak a kormányfői poszt betöltésére, minden negyedik megkérdezett pedig egyikük alkalmasságáról sincs meggyőzőidve. Az MSZP támogatói tábora teljes egészében a jelenlegi miniszterelnök mögött áll (95 százalék), míg a Fidesz szavazói valamivel megosztottabbak Orbán Viktor alkalmasságát illetőien: 85 százalékuk Orbánt tartja alkalmasabbnak, 10 százalékuk azonban sem a Fidesz elnökének, sem a jelenlegi miniszterelnöknek a kompetenciájáról nincs meggyőzőidve.

A két versengő személyiség ún. imázs-profil vizsgálatát a Századvég és a Forsense választáskutatási programjában időrőil-időre elkészíti. Egy esztendővel ezelőtt tizenhét tulajdonság alapján értékelte a kutatás a két politikust. Akkor egyértelműen Gyurcsány Ferencre érezték jellemzőbbnek a vizsgált tulajdonságokat. 2007 februárjában már jóval kiegyenlítettebbé vált a kép, hiszen nyolc faktor tekintetében Orbán Viktor, hét faktor esetében pedig Gyurcsány Ferenc megítélése a kedvezőbb, két esetben pedig nincs szignifikáns különbség Orbán és Gyurcsány között. A miniszterelnököt leginkább az újító szellem, a határozottság, a magabiztosság, és a hosszabb távú gondolkodás jellemzi a választók szerint, míg Orbán Viktor karakterében domináns jegynek az érthetőséget, a hitelességet, az őszinteséget, a megbízhatóságot és az emberek problémáira való fokozott odafigyelést tartják, ezekben a dimenziókban a választók Gyurcsányt Orbán mögé sorolják. Ugyanakkor regisztrálható a faktoroknak egy külön csoportja is, amelynek vonatkozásában egyértelműen látszik, hogy a választók egy immár jelentős létszámú csoportja egyszerre mindkét politikussal szemben komoly fenntartásokkal él. A tisztesség, az őszinteség, a hitelesség és a megbízhatóság tekintetében meghaladja a 20 százalékot azok aránya, akik sem Orbán, sem Gyurcsány esetében nem vélik jellemzőnek e tulajdonságok érvényesülését.

MSZP-kongresszus

Gyurcsány Ferenc megítélése szempontjából fontos esemény lehet a február 24- 25-én megrendezendő MSZP-kongresszus.

2005 nyara óta formálisan - az MSZP Országos Választási Bizottságának elnökeként - és informálisan is Gyurcsány Ferenc irányítja az MSZP-t. A most elvégzett adatfelvétel szerint a megkérdezettek 55 százalékának volt véleménye arról, hogy ki vagy kik határozzák meg az MSZP irányvonalát a 2006-os választások óta. A válaszadók döntő többsége, az összes megkérdezett 50 százaléka, a kérdésre értékelhető választ adóknak pedig 94 százaléka Gyurcsány Ferencet tartja az MSZP politikáját meghatározó személynek. Emellett megjelenik még az említésekben Hiller István és Lendvai Ildikó, rajtuk kívül pedig előre nem várt módon az SZDSZ illetve vezetői politikusaik mint a szocialisták politikai irányvonalának meghatározója.

A miniszterelnök várható pártelnökké választását természetesen nem minden társadalmi csoport támogatja egységesen. Az összes megkérdezett relatív többsége, 41 százaléka úgy véli, hogy rövidtávon egyértelműen, 43 százalék szerint pedig hosszú távon is inkább hátrányt hoz a szocialisták számára Gyurcsány pártelnökké választása. Ezzel szemben az elnökké választást a párt számára rövid távon előnyösnek vélők aránya 32 százalék, az azt hosszabb távon előnyösnek gondolóké pedig csak 27 százalék. Figyelmet érdemel, hogy még az MSZP-szavazótábor sem értékeli egyértelműen pozitívan Gyurcsány pártelnökké választását. Természetesen az MSZP-tábor jóval kedvezőbben vélekedik Gyurcsány elnökségének a párttal kapcsolatos következményeiről, de még ebben a körben is feltűnően alacsony, mindössze 46 százalék a rövid távon, illetve 54 százalék a hosszú távon pozitív hatást várók aránya. Mindemellett még a legelkötelezettebb MSZP-támogatók körében is relatíve magas, 20 százalék feletti a Gyurcsány elnökségének hatását tekintve bizonytalanok aránya, további 20 százalék pedig egyenesen attól tart, hogy a miniszterelnök-pártelnök tovább rontja az MSZP amúgy is kritikus helyzetét. Érdekes, hogy Gyurcsány pártelnökké választásának legstabilabb támogatói egyébként az SZDSZ-esek, akiknek 52-52 százaléka rövid és hosszú távon is pozitív hatást vár a pártelnöki pozíció megszerzésétől. A megkérdezettek még kritikusabb véleményt fejeznek ki, amikor arról esik szó, hogy miként ítélik meg Gyurcsány MSZP-elnökké választásának hatását az ország jövőjére nézve. Az összes megkérdezett abszolút többsége, 52 százalék inkább hátrányosnak ítéli Gyurcsány MSZP-elnökké emelését, s csupán 19 százalékuk van ezzel ellentétes véleményen. A szocialisták szavazói ebben az esetben is inkább pozitív véleményen vannak (52 százalék), de ezzel együtt is jól érzékelhető az MSZP szavazók sem egységesek a kérdéssel kapcsolatban.

Orbán Viktor évértékelő beszédének megítélése

Orbán Viktor február 16-án tartotta meg szokásos évértékelő beszédét a Millenárison. Az eseményrőil némileg többen hallottak (71 százalék), mint Gyurcsány Ferenc parlamenti évnyitójáról (66 százalék). Akik hallottak az eseményről, azoknak a 16 százaléka követte teljes egészében azt, míg további 49 százalékuk abból csupán részleteket látott, hallott. Összességében tehát a megkérdezettek 56 százaléka rendelkezik valamiféle közvetlen információval Orbán Viktor beszédéről. Ez az arány pontosan megegyezik a Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde kapcsán mért adattal.

A beszéd átlagos értékelése - hasonlóan Gyurcsányéhoz - közepesnél rosszabb. Az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára vetített átlagértéke 41 pont, ami két ponttal - tehát nem szignifikánsan - magasabb Gyurcsány Ferenc beszédének átlagos megítélésénél (39 pont). Ugyanakkor az Orbán-beszéd jobban polarizálta a közönséget, mert az értékelésre vállalkozók több mint fele közepesnél rosszabb, egyharmaduk viszont közepesnél jobb érdemjegyet adott.

Az Orbán-beszéd megosztó jellege abban is tükröződik, hogy kizárólag a Fidesz szavazóinak körében ért el magas átlagpontszámot (79 pontot) az elnöki beszéd értékelése, míg többi szavazói csoport inkább kritikusan ítélte meg az expozét. A pártválasztásukban bizonytalanok például jóval alacsonyabb átlagos értékelést adtak Orbán beszédére (27 pont) Gyurcsányéhoz képest (44 pont).

A megkérdezettek túlnyomó többsége (60 százalék) azt várná az ellenzék vezérének évértékelésétől, hogy saját elképzeléseit ismertesse, és ne az elmúlt év kormányzati tevékenységét mutassa be. Ennek a kívánalomnak azonban a többségi véleménye szerint nem felelt meg Orbán Viktor évértékelése. A megkérdezettek 53 százaléka szerint a beszéd inkább az elmúlt év eseményeinek értékeléséről szólt, s csak mindössze hét százalék nyilatkozott úgy, hogy megfelelő ismereteket kapott az Orbán Viktor szerint szükséges jövibeni teendőikre vonatkozóan.

Az Orbán-évértékelőit mindezzel együtt összességében jobban megragadt a közvéleményben, mint miniszterelnök beszéde. A beszéd meghatározó üzeneteit tekintve a legtöbben azt tudták visszaidézni, hogy a pártelnök szerint az MSZP-kormány éveken át hazudott, és a hazugság árát maguknak a hazugoknak, nem a tisztességes dolgozóknak kell megfizetnie.

Akik látták az Orbán-beszédet, azoknak 56 százaléka legalább rövid beszámoló szintjén ismerettel bírt a Gyurcsány-beszédről is. Akik mindkét expozéról értesültek, azok körében Gyurcsány Ferenc számára kedvezőbb adatok regisztrálhatók. 44 százalékuk szerint Gyurcsány beszéde sikerült jobban, míg Orbán Viktorét mindössze 26 százalékuk találta jobbnak. A szocialista szavazók körében 91 százalék Gyurcsány beszédét, míg a fideszesek közt 75 százalék Orbán Viktorét találta jobbnak. (www.szazadveg.hu)

Az adatok szerint a miniszterelnöki alkalmasság megítélése és a választóközönség előtt mutatkozó imázs tekintetében az egymással szemben álló pártok támogatói kifejezetten ellentétesen ítélik meg a két politikust, a pártpolitikától eltávolodott szavazók körében azonban a miniszterelnöki alkalmasság vonatkozásában lényegében alig van különbség a két vezető politikus között. A két évértékelő beszéd is közel azonos, közepesnél rosszabb, átlagos értékelést kapott a választóktól. Az alábbiakban a kutatás eredményeiről készült elemzés olvasható.-->