Mégis van terv a milliónyi ázsiai betelepítésére?
Semjén Zsolt ismertetése szerint az anyag arra tesz javaslatot, hogy Ázsia válságövezeteiből milliós tömegeket telepítsenek Magyarországra, a magyar demográfiai problémák megoldására. A politikus szerint a stratégiában áttelepítési akciókról írnak, ehhez megnevezik az uniós forrásokat is, és a magyar lakosság 10 százalékát ilyen ázsiai betelepülőként képzelik el.
A minisztérium közleménye szerint azonban a tanulmányban nincsenek olyan javaslatok, mint amilyeneket Semjén Zsolt idézett. A kormányzatnak nincs olyan szándéka, amely szerint ázsiai vagy más külföldi bevándorlókat tömegesen telepítene le Magyarországon, állította az IRM közleménye, csupán a migráció globális szinten tapasztalható hatásait értékelte, és a legálisan érkező külföldiek társadalmi integrációját célozta.
Ám az Index birtokába került dokumentumban ez áll: "[A]z ázsiai migránsok különösen fontos szerepet kaphatnak a jövőben. Erre a ma is megfigyelhető folyamatra/jelenségre - a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának céljából - indokolt ráerősíteni azzal, hogy egyes munkaerő-piaci szektorokban, és egyes személyi kör részére (pl. önfoglalkoztatók, kulcsszemélyzet) külön programokkal segítjük az ázsiai migránsok bevándorlását Magyarországra" - áll a szöveg 26. oldalán. Két oldallal később pedig leszögezi: "Meg kell teremteni az áttelepítési programok beindításához és működtetéséhez szükséges, a menekültügyi szabályozás tárgykörébe tartozó jogszabályi feltételeket."
Egy későbbi szövegrészletből kiderül az is, hogy az ország EU-s pénzeket is felhasználhat a betelepítéshez. "Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a kellő integrációs intézményrendszer kialakítását követően Magyarország be tudja indítani saját, meghatározott válságövezeteket célzó áttelepítési programját. E célra már 2005. évtől az Európai Menekültügyi Alap keretében uniós támogatás is felhasználható." A részletekből azonban kiderül az is, hogy a tanulmány - bár nem zárja ki, hogy a "külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé emelkedhet" - elsősorban egyes, a magyar munkaerőpiac számára fontos csoportok, főként menekültek betelepülésének támogatásával kalkulál, nem milliós tömegek importjával.
Szent-Iványi István, az SZDSZ Európai Parlamenti képviselője a Magyar Nemzenek az nyiltakozta, hogy bár megalapozatlannak gondolja az előterjesztésben olvasható feltevést, ám azt időszerűnek tartja, hogy széles körű vita folyjék a bevándorláspolitikáról. Ezzel ugyanis minden országnak, minden pártnak szembe kell néznie.
Gyurcsány Ferenc blogjában a bevándorlásról nem, csak a születésszám emelkedésének lehetőségeiről írt. "Magyarország illeszkedik egy hosszabb távú, európai trendbe, amely szerint nagyjából ötven éve egyre kevesebb gyermek születik országunkban. Ebben az időszakban soha nem értük el a természetes reprodukcióhoz szükséges, a szülőképes korban lévő nőkre eső 2,1 gyermekes átlagot, és ez a tendencia évek hosszú során keresztül folytatódott. A ’70-es, ’80-as években rövid időre megfordult a trend, amikor az úgynevezett Ratkó-gyermekek népes tábora felnőtt korba ért és családot alapított. Mára azonban ez a bizonyos bűvös 2,1-es szám alig több mint 1,3. Tegyük hozzá, ahogy 7-8 éve Európában megállt ez a csökkenés, úgy 2004 óta nálunk is látható egy kis stabilizáció, enyhe emelkedés" - fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány szerint az a kérdés, hogy mi áll a gyermekvállalási hajlandóság emelkedése mögött. Mely országok sikeresek ebben a tekintetben? A miniszterelnök válasza szerint "azokban az országokban nagyobb a gyermekvállalási kedv, ahol a társadalmi kultúra megengedő és befogadó, és ahol szabadabban eldönthető, hogy ki milyen családmodellt választ. Az elmúlt években hihetetlenül megnőtt a nem házasságban született gyermekek száma. Arányuk tíz-egynéhány évvel ezelőtt nem érte el a 20 százalékot, ma pedig ez a szám már 35 százalék körül mozog, és ez az európai tendencia.
Azt látjuk, hogy ott nagyobb a gyermekvállalási kedv, ahol jobban elfogadják, hogy a fiatalok akár hagyományos házassági kötelékkel megerősített párkapcsolatban élhetnek, vagy úgy is dönthetnek, hogy együttlétüket, családi összetartozásukat nem erősítik meg a házasság intézményével. Az is látszik, hogy ott nagyobb a gyermekvállalási kedv, ahol a család, a családhoz kötődő értékek tekintetében az állami, vallási normák inkább megengedők, elfogadók, és ahol a nők egyenjogúságát széles és átfogó intézmények, támogató kultúra övezi. Ott születik több gyerek, ahol a nők gyermekek melletti munkavállalását különböző szabályok segítik. Kedvez a gyermekvállalásnak ha erős, a magánviszonyok tekintetében alapvetően szabadelvű megközelítés uralkodik, és a nemek közötti esélyegyenlőség nem egyszerűen törvényi védelmet élvez, hanem erős, közös kulturális támogatást is. Ahol hagyományosabb a női szerep, és a család felfogása, ahol a nőnek a fakanál mellett kell maradnia – Dél-Európában, a mediterrán világ egyes országaiban nem ritka ez a gondolkodás –, ott lényegesen kisebb a gyermekvállalási kedv" - írja a kormányfő.
Mint ismeretes, egyes előrejelzések szerint Magyarország népessége 2050-re 9 millió fő alá csökken. (Index - MTI - VGO)
Félreértés?
A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint félreértésből adódott a KDNP felháborodása. Pardavi az Indexnek elmondta, hogy álláspontjuk szerint a tanulmányban szereplő menekültáttelepítés, amelyre az Európai Menekültügyi Alap keretéből akár támogatást is kaphatna Magyarország, az uniós resettlement policy szakkifejezés alatt értendő közös menekültügyi elgondolás kialakítására vonatkozik. Az EU-s szakzsargon magyar fordítása azonban még nem közismert. Az EU tagállamai ugyanis az utóbbi időben az Egyesült Államokhoz hasonlóan humanitárius alapon befogadtak olyan rendezett státusú menekülteket, akik afrikai és ázsiai válságövezetekben voltak kénytelenek különböző okok miatt elhagyni táboraikat.A resettlement policy alapján Hollandia tavaly száznál jóval kevesebb menekültet fogadott ugyan be, de a kis léptékek ellenére az unió hasonló lépésekre bátorítja az újonnan csatlakozott tagállamokat is. Pardavi Márta szerint ez nem eredményezne a Semjén Zsolt állításaiban szereplő demográfiai vagy munkaerő-piaci átrendeződéshez hasonló hatásokat Magyarországon sem. A Helsinki Bizottság kifejezetten jó ötletnek tartja, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a programhoz, amelyben a svédek, hollandok és finnek járnak elől Európában.
A resettlement policy alapján Hollandia tavaly száznál jóval kevesebb menekültet fogadott ugyan be, de a kis léptékek ellenére az unió hasonló lépésekre bátorítja az újonnan csatlakozott tagállamokat is. Pardavi Márta szerint ez nem eredményezne a Semjén Zsolt állításaiban szereplő demográfiai vagy munkaerő-piaci átrendeződéshez hasonló hatásokat Magyarországon sem. A Helsinki Bizottság kifejezetten jó ötletnek tartja, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a programhoz, amelyben a svédek, hollandok és finnek járnak elől Európában. -->
