"Nézzen körül, senki sem eszik emberhúst" - a demokrácia tanulható

Csepeli György szociálpszichológus, az őszi zavargások kivizsgálására felállított Gönczöl-bizottság tagja, a 168 óra vele készített interjújában beszélt a testület munkájáról, és annak múlt kedden nyilvánosságra hozott jelentéséről.

Az egykori informatikai államtitkár elmondása szerint a testület arra kereste a választ, hogy milyen történeti, szociálpszichológiai okok válthatták ki a szeptemberi eseménysorozatot: diszfunkciókat és nem felelősöket keresett. A résztvevők szerint a miniszterelnök balatonőszödi beszéde miatti széleskörű társadalmi felháborodás vezetett a zavargásokhoz.

Csepeli György meglátása szerint ugyan a közvetlen kiváltó ok valóban ez volt, de közel sem biztos, hogy a beszéd nyilvánosságra kerülése nélkül nem történtek volna hasonló események rövid időn belül. Ezt elsősorban azzal magyarázza, hogy Magyarországon még nagyon sok a bizonytalanság a rendszerváltás óta eltelt idő rövidsége és az új rendszerben csalódott emberek nagy száma miatt.

"Képletesen szólva Magyarországon az államszocializmus vize már felforrt, ám a kapitalizmus párája még várat magára, sok a bizonytalanság, szinte bármi megtörténhet" - fogalmazott Csepeli.

A jelentés többek között azt is megállapítja, hogy mint az elmúlt négy évszázad során, a magyar társadalom most is egy ellenséget keres, amelyet felelőssé tehet veszteségeiért. Ez jelen esetben a globalizáció, a cionizmus, az amerikai imperializmus és a vele szövetséges magyar kormány. "Utóbbi veszélyeinek fölfedezéséhez elegendő volt leemelni a polcról a porosodó marxizmustankönyveket" - teszi hozzá a bizottság tagja.

A jelentés elmarasztalja mind a médiát, mind a társadalomtudósokat is. Előbbit elsősorban azért, mert az események csak egy kis szeletének bemutatásával félrevezeti az embereket.

A szeptember 18-án a Kossuth téren összegyűlt tömeg, Csepeli György meglátása szerint, három komponensből állt. Az aktív magból, amely erőszakot akart, és ezért ment oda, az őket kiszolgáló emberek köréből és a „kórusból”, amely tevőlegesen nem vett részt a történtekben. "Bibó szerint egy társadalmat akkor jellemezhetünk a hisztéria állapotával, ha vágy és realitás tartósan szembekerül, és a közösség képtelen megoldani a problémáit. Trianon például az egész nemzetet megrendítette – nem csoda, hogy a reakció hisztérikus volt. Az ősszel Budapesten randalírozó csoportokra azonban nem áll a bibói megállapítás" - vélekedett a szociálpszichológus.

A fő problémát abban látja, hogy bár „az utcán” kevesen vannak, ennek ellenére mégis problémát jelentenek, mivel ott van mögöttük a csalódott tömeg, amely otthon a fotelből drukkol. Ezzel a problémával pedig nemcsak Magyarország, hanem a volt szocialista országok többsége kénytelen szembesülni.

"Nézzen szét, elég régóta ülünk itt, köröttünk vacsoráznak, és senki sem eszik emberhúst. Nem azért, mert tilos, hanem mert nem szokás" - ugyanígy tanítható a demokrácia játékszabályai is, amennyiben van, aki megtanítja azokat - tette hozzá Csepeli György. (168 óra)