Őrületes fordulat - Kik az igazi móri mészárosok?

Hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy Kaiser Ede és Hajdú László nem jártak a bankrablás idején Móron, fel kell őket menteni a vádak alól, de ellenkező esetben is új eljárást kellene kezdeményezi, tekintettel az új gyanúsított beismerő vallomásából származó körülményekre.

Bár Kiss Attila korainak tartotta, hogy az esetleges kártérítésről nyilatkozzon, elmondta: Hajdú Lászlót és Kaiser Edét lényegesen nagyobb hátrány érte, mintha csak az általuk beismert bűncselekmények miatt ítélték volna el őket.

Hasonlóan nyilatkozott Dezső Antal, a már jogerősen elítélt Kaiser Ede védőügyvédje is. Elmondta, hogy az ügyben az ügyészségnek kell megindítania a perújítási eljárást. Az ügyészségnek nem lehet két álláspontja, nem hallgattathatja ki gyanúsítottként a hétvégén elfogott férfit úgy, hogy Kaiser Ede ügyében nem kezdeményez új eljárást - hangsúlyozta.

Hozzátette: abban az esetben, ha az ügyészség nem indítaná meg az eljárást, akkor azt ő maga is kezdeményezheti. Ugyancsak korainak tartotta a kártérítés kérdését, de hangsúlyozta: jelentős többletterhet jelent annak az elviselése, ha valaki ártatlanul több évet tölt börtönben abban a tudatban, hogy soha nem szabadul.

A rendőrség még szombaton fogott el egy férfit, akit sajtóértesülések szerint a veszprémi postás-gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak, és aki ugyancsak értesülések szerint beismerte, hogy részt vett a nyolc áldozatot követelő móri mészárlásban is. A gyanúsított kihallgatása vasárnap folyt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, aki korábban nem erősítette meg, de nem is cáfolta a letartóztatás tényét, továbbra sem nyilatkozott az ügyről, ám valószínűsítette, hogy a rendőrség hétfőn ad tájékoztatást. Ugyancsak sajtóértesülések szerint a rendőrség vasárnap elfogott egy másik férfit is, a gyanúsított beismerő vallomása nyomán.

Az NNI szóvivője erről sem nyilatkozott. A napokban a Népszabadság úgy értesült: a gyanúsított tatabányai lakásán megtalálták a veszprémi gyilkosságnál használt fegyvert, és több más bizonyítékot is, amelyek alátámaszthatják a gyanúsított Mórral kapcsolatos vallomását.

A cikk a következő oldalon folytatódik

Egy hónappal ezelőtt a nyomozók már bejelentették, hogy összefüggést találtak a veszprémi gyilkosság és a móri vérengzés között. Ennek háttere, hogy decemberben a tatabánya melletti tarjáni erdőben találtak több csomagot, amelyben fegyverek és lőszerhüvelyek voltak. A vizsgálat után kiderült, hogy a lőszereket két AP típusú pisztolyból lőtték ki az egyik lövedéket Móron, a másikat pedig a veszprémi postás lelövésénél használták.

A nyomozás során felmerült az is, hogy a keresett férfi korábban maga is rendőr vagy határőr volt. Ezt a gyanút erősítették a rendőri fellépéssel elkövetett rablások körülményei, de a lőkészsége is azt valószínűsítette, hogy komoly rendvédelmi kiképzésben lehetett része. Mindezek miatt a nyomozást kiterjesztették ebbe az irányba is: bekérték a fegyveres testületek kimutatását a személyleírásnak megfelelő kollégáik szabadságolási adatairól, s a beérkező adatokat számítógéppel vetették össze a bűncselekmények időpontjaival.

A magyar igazságszolgáltatás legnagyobb jogi tévedése?
Kaiser Ede és Hajdú László már évek óta töltik börtönbüntetésüket a móri mészárlásért, a mostani vallomás azonban új helyzetet teremt. Kaisert jogerősen már tényleges életfogytiglanra ítélték. A bíróság azt állapította meg, hogy ő állt a bank ajtajában a rablás idején és két lövést is leadott. Társát, Hajdú Lászlót korábban a fegyverek beszerzésével és az előkészületekben való közreműködéssel vádolták és első fokon 15 évre ítélték. A másodfokú bíróság azonban új eljárást rendelt el, a 2006. júniusában újraindult per vádiratában már az szerepel, hogy Hajdú lőtte le a nyolc embert.

Ha a megdönthetetlen tárgyi bizonyítékok összevetése után kiderül, hogy a mészárlást a veszprémi postásgyilkos, és most elfogott társa követték el akkor ez lesz magyar igazságszolgáltatás újkori történelmének legnagyobb jogi tévedése – áll a HavariaPress elemzésében.  (AS Network-MTI)