Piszkos játszma a két tömb között - Alkotmányellenes engedélyt kérni a hangosításhoz

Alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa a Fővárosi Önkormányzat azon rendeletmódosítását, mely közterület-használati engedélyhez köti építmények, berendezések, valamint járművek elhelyezését politikai rendezvényeken. Sereg András, az Ab sajtófőnöke közölte: a Fővárosi Önkormányzat 2006. október 26-án módosította a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló rendeletet.

A rendeletmódosítás értelmében a fővárosi közterületeken - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények esetében is - az önkormányzat hatáskörébe utalta többek között a színpadi és hangosító berendezések felállításának engedélyezését.

Az érintett rendelkezést a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet támadta meg. Az Ab osztotta a jogvédők álláspontját - olvasható a dokumentumban. A háromtagú tanács a határozat indokolásában hangsúlyozta: a gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, nézeteiket másokkal megosszák és közösen juttassák kifejezésre.

"Ehhez nélkülözhetetlenek a rendelet szerint csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával alkalmazható eszközök, azaz a gyülekezés joga - különösen nagyobb létszámú rendezvény esetén - nem gyakorolható rendeltetésszerűen építmények, berendezések, például színpad, hangosítás, kivetítők nélkül."

Ezek használatának szabályozása tehát érinti, alkalmazásuk engedélyhez kötése pedig korlátozza a gyülekezés jogát - fejtette ki a sajtófőnök az Ab döntését. Az Ab szerint helyi önkormányzat nem egészítheti ki a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott feltételrendszert, mivel a politikai rendezvények - és más, a törvény hatálya alá tartozó rendezvények - jogi feltételeinek szabályozására sem a gyülekezési jogról szóló törvény, sem más jogszabály jogalkotási felhatalmazást nem ad, önálló szabályozási jogköre pedig a helyi önkormányzatnak a gyülekezési jog tekintetében nincs.

Ha nem politikai demonstrációról, nem a gyülekezési jog gyakorlásáról van szó, az önkormányzat a közterületi tulajdonosi jogait gyakorolja, ezzel a trükkel azonban a gyülekezési jogot próbálták korlátozni, és ez több szempontból is alkotmányellenes: egyrészt ezen a területen eleve nem alkothat jogot önkormányzat, másrészt lényeges tartalmat még a parlament, törvényi úton sem korlátozhat, márpedig ez lényeges tartalom - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését az Indexnek Schiffer András, a TASZ ügyvivője.

Az AB döntése abból a szempontból is érdekes, hogy a BRFK hétfőn szabálysértés miatt feljelentette a szélsőséges csoportok által tartott hétvégi becsületnapi megemlékezés szervezőit, akik nem kértek közterület-használati engedélyt a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottságától a hangosításra.

Bár a Fidesz októberben a Fővárosi Közgyűlésben nem támogatta a rendeletmódosítást, a szombati neonáci rendezvény kapcsán Pokorni Zoltán, a párt alelnöke szóvá tette, hogy a kormánypárti többségű fővárosi vezetés és annak szakbizottsága hozzájárult-e a demonstrációhoz.

Schiffer András szerint a Fidesz sem különösebben elkötelezett az alkotmányos szabadságjogok iránt, mert miután a BRFK nagyon helyesen nem tiltotta be a becsületnapi megemlékezést - hiszen tartalmilag nem lehet korlátozni a gyülekezési jogot, bármilyen gyalázatos nézeteket hirdetni lehet - ezt a Fidesz számonkérte, még tüntetést is vezettek a BRFK épülete elé.

"Van egy nagyon piszkos játszma a két tömb között, a Fidesz finoman szólva nem volt konzekvens, amikor itt rendőri fellépést hiányolt, a másik oldalon pedig pont a mai napon alkotmányellenessé nyilvánított rendeletre hivatkozva kezdeményeztek szabálysértési eljárást a szombati rendezvény szervezői ellen" - mondta Schiffer András az Indexnek. (MTI - Index)

A TASZ a kifogásolt rendelet azon pontját, mely a politikai rendezvények esetében a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését is engedélyhez kötötte, nem támadta meg indítványában, és azt az Alkotmánybíróság sem semmisítette meg. Álláspontunk szerint ezen tevékenységek folytatása nem a gyülekezés alkotmányos alapjogának gyakorlásával szorosan összefüggő kérdés, így annak rendeleti úton történő szabályozása nem sérti az Alkotmányt.

A TASZ a kifogásolt rendelet azon pontját, mely a politikai rendezvények esetében a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését is engedélyhez kötötte, nem támadta meg indítványában, és azt az Alkotmánybíróság sem semmisítette meg. Álláspontunk szerint ezen tevékenységek folytatása nem a gyülekezés alkotmányos alapjogának gyakorlásával szorosan összefüggő kérdés, így annak rendeleti úton történő szabályozása nem sérti az Alkotmányt. -->