Pokorni: Magyarország nem demokrácia, de nem is diktatúra - fotókkal
"Leszünk azért néhányan" – mondja egy idősebb hölgy a körúti villamoson, nyugtázva, hogy a járat a vasárnap délutáni időpont dacára már a budai oldalon megtelt a Fidesz emlékezésére igyekvőkkel. A párt több tízezresre becsülte a várható tömeget, végül mintegy nyolc-tízezren hallgatták a megemlékező, valójában sokkal inkább aktuálpolitikai kérdéseket boncolgató felszólalásokat az Andrássy úti Terror Házánál.
A rendőrség lezárta az Andrássy utat; a látható helyeken elenyésző volt a rendőri jelenlét, a környező utcákban azonban nagy erőkkel vonult fel a hatóság. Mint kiderült, február 25-e korántsem „főpróba” a március 15-ére előre elképzelt zavargásokhoz, így nem volt szükség a csapatokra. Bár valamennyi kormánypárti politikus, kiváltképp a miniszterelnök nevének elhangzása hívószónak számított – hangos fütyüléssel, az ismert szlogenekkel reagált rájuk a tömeg – a megemlékezés atrocitások nélkül zajlott. A megmozdulás kezdete előtt két órával maguk a szervezők küldték el a helyszínről a néhány árpádsávos zászlóval gyülekező, magukat Kossuth téri forradalmároknak nevező tüntetőt.
A kommunizmus áldozatainak emléknapját 2002-ben az Orbán-kormány kezdeményezte: 1947-ben ezen a napon, február 25-én hurcolták el koholt vádak alapján a szovjetek Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A politikus közel egy évtizedet töltött a Gulagon. A beszédekben valamennyi felszólaló párhuzamot vont a demokráciát hatvan évvel ezelőtt veszélyeztető diktatúra, a Gyurcsány-kormány viselt dolgai és a tavaly őszi események között.
Szájer József európai parlamenti (EP) képviselő azt mondta: nem hitte volna, hogy visszatérnek azok az idők, mikor „elveszik tőlünk ünnepeinket, mikor a rendőrök nem a mi jogainkat védik.” „A szabadság, és nem a szájkosarak rendjét akarjuk” – közölte. A Fidesz EP-képviselője szerint szabadságjogaink köré is kordonok épültek; „ha az állami hatalom mondja meg, ki tüntethet és ki nem, letér a jogállamiság útjáról” – tette hozzá.
„Sokan azt mondják, Magyarországon már diktatúra van. Ez nem igaz: különben nem lehetnénk itt, nem is tüntethetnénk. De hogy az országban nincs igazi demokrácia sem, az biztos” – mondta Pokorni Zoltán, hozzátéve: „egy igazi demokráciában a sajtó hangosan tiltakozott volna a kormány hazugságai ellen, nem tiporhatták volna sárba az emberi jogokat, nem lőhettek volna a békés sokaságba egy nemzeti ünnepen”. A Fidesz politikai céljait egyértelművé téve közölte: „ha egy igazi demokráciában megrendül a nép bizalma a kormány iránt, előrehozott választásokat írnak ki.” Az alelnök szerint már csak azért is megálljt kell parancsolni a jelenlegi kormánynak, mert az a demokratikus morált felülírja, az általa előidézett válságot pedig reformdiktatúrával orvosolja.
A rendezvény végén az egybegyűltek Orbán Viktor felszólalását követelték, ám a Fidesz elnöke nem mondott beszédet, mindössze résztvevőként volt jelen a megemlékezésen.
„Az emlékezés elégtételt ad az áldozatoknak és erőt ad nekünk” – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap Csolnokon. Az államfő megemlékező beszédében kiemelte: „az áldozatok szenvedése égbe kiált, ezért megemlékezni sohasem késő”. Különösen akkor nem, ha a hallgatásra kényszerítés is része volt az igazságtalanságnak – tette hozzá. Sólyom szerint a legsúlyosabb bűnöket a kommunizmus az ötvenes években követte el. „Nem felejthetjük, mennyi vér tapadt Rákosi kezéhez, hány száz gyilkosság Kádár kezéhez!” – mondta.
Sólyom László szerint vigyázni kell a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára, nem lehet megengedni ezek csorbítását. Továbbá meg kell követelni, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás tökéletesen jogszerűen működjön. AS Network
