Sem a kordon, sem a bontása, sem Gyurcsány beszéde nem tetszik

A Fidesz képviselői február 2-án lebontották a rendőrség által még 2006. október 23-án felállított parlamenti kordont. Az akció a magyar választóközönség köreiben az empirikus adatok szerint nem aratott osztatlan sikert, a megkérdezettek 53 százaléka inkább ellenzi, míg 38 százaléka támogatja a lépést. Az akció megítélése egyértelműen összefügg a pártpreferenciákkal. A fideszesek több mint háromnegyede támogatja, az MSZP-sek 95 százaléka ellenzi a kordonbontást. A pártválasztásukban bizonytalanok közel kétharmada (63 százalék) ugyanakkor elítéli a kezdeményezést, és a pártpreferenciájukat eltitkolók relatív többsége is ezen a véleményen van.

A Fidesz képviselőinek kordonbontásától függetlenül a megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, hogy a Kossuth terén nincs helye a fémkerítésnek, s csak 23 százalék támogatja annak fennmaradását. E tekintetben csak az MSZP szavazói körében vannak többségben a kordon fenntartását szorgalmazók (59 százalék), míg a fideszesek 94 százaléka egyértelműen a kordonok lebontása mellett áll. A pártválasztásukban bizonytalanok a teljes lakosságéhoz hasonló arányban (68 százalék) ellenzik a kordont.

Elsősorban a pártpreferenciáktól függően oszlanak meg a vélemények abban a tekintetben, hogy a Kossuth téren kialakult helyzetért ki a felelős. A legtöbbek (30 százalék) által képviselt álláspont szerint a kormány és a Fidesz egyaránt okozója a szituációnak, míg további 28 százalék csak a kormányoldalt, 19 százalék pedig csak a legnagyobb ellenzéki pártot hibáztatja. Érdekesség, hogy a kordon felállításáról névlegesen döntő - és e tekintetben önállóságát folyamatosan hangsúlyozó - rendőrség tényleges felelősségét csak nagyon kevesen (7 százalék) vetik fel.  

Kormányfői évértékelő

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn tartott évértékelő beszédével kezdődött meg a parlament tavaszi ülésszaka. A megkérdezettek kétharmada hallott az 55 perces expozéról. Ugyanakkor a beszédről értesülőknek csak egy elenyésző kisebbsége, alig több mint 10 százaléka látta vagy hallotta teljes egészében azt, további 51 százalékuk pedig abból legfeljebb részleteket látott-hallott. Összességében tehát a megkérdezettek legfeljebb 56 százaléka rendelkezik valamiféle közvetlen információval Gyurcsány Ferenc évértékelőjéről.

A beszéd átlagos értékelése közepesnél rosszabb. Az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára vetített átlagértéke 39 pont. Az expozét ismerők 46 százaléka adott közepesnél rosszabb jegyet, és csupán 23 százalékuk annál jobbat. A különböző pártpreferencia-csoportok közül egyedül az MSZP szavazóinak véleménye kedvezőbb szignifikánsan az átlagosnál (69 pont), míg a Fidesz-szavazók értékelése alig 15 pont. A bizonytalanok és a preferenciájukat titkolók ítélete is inkább negatív, átlagosan 44, illetve 35 pont.

A beszéd tartalma nem hagyott nyomot a magyar választóközönségben: a megkérdezetteknek mindössze 33 százaléka tudott akár csak egyetlen témát megjelölni az elhangzottakból. Az évértékelőt részben vagy teljesen ismerők egyetlen területre emlékeztek markánsabban: a média által is legtöbbet idézett, internettel is felszerelt kórházi szobákat említették legnagyobb gyakorisággal (21 százalék). Jellemző, hogy a második leggyakrabban említett felsőoktatási reform mindössze öt százaléknak jutott eszébe.

A beszédről információval rendelkezők szkeptikusak az elhangzott ígéretek megvalósulását illetően. Mintegy 35 százalékuk egyáltalán nem, vagy csak igen csekély esélyt lát azok beteljesülésére, 24 százalékuk szerint az ígéretek nagyjából fele megvalósulhat, s csak 18 százalék bízik az elhangzottak beteljesülésében.

A tavalyi miniszterelnöki évértékelőn elhangzott vállalások teljesülését még negatívabb megítélés övezi. A megkérdezettek 18 százaléka szerint semmi, 34 százaléka szerint pedig csak alig valami vált valóra az akkori elmondott tervekből, s csak 9 százalék vélekedik úgy, hogy az elképzelések többé-kevésbé megvalósultak. A múltat értékelve az MSZP támogatói is kevésbé elégedettek, körükben 35 százalék azok aránya, akik szerint az ígéretek közül alig-alig valósult meg valami, míg 20 százalékuk a tavalyi vállalások több mint felét teljesültnek véli. (www.szazadveg.hu)

A választó preferenciák február eleji állásáról itt olvashat