Többségbe kerültek a kormányváltást akarók, a Fidesz programja nem kell

A január eleji viszonylagos nyugalomhoz képest február elejére megélénkült a hazai pártpolitikai küzdőtér. A Századvég és a Forsense 2007. február 7-14. között végzett adatfelvétele szerint azonban ez távolról sem járt együtt az állampolgári politikai aktivitás fokozódásával. Januárhoz hasonlóan a megkérdezettek 63 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne szavazni egy most esedékes parlamenti választáson, és mindössze a társadalom 51 százaléka támogatná valamelyik pártot.

Lényegesen a pártpreferencia mutatók sem változtak január elejéhez képest. A Fidesz és az MSZP közötti támogatottsági különbség az összes megkérdezett körében most is 8 százalékpont. A választókorú népesség 25 százaléka a Fideszre, 17 százaléka az MSZP-re adná le voksát. 1997 tavasza óta ilyen alacsony szinten még nem volt a szocialisták támogatottsága.

A biztos szavazó pártválasztók a választásra jogosultak mindössze 41 százalékát teszik ki, ami januárhoz képest lényegében nem változott, hibahatáron belüli 1 százalékpontos csökkenést jelent. Ezen a csoporton belül 51 százalék a Fideszre (-2 százalékpont), 35 százalék pedig az MSZP-re (+2 százalékpont) szavazna, az eltérés egyik esetben sem szignifikáns az előző hónaphoz képest. A két nagy párt közötti különbség a biztos szavazó pártválasztók körében az egy hónappal ezelőtti 20 ponthoz képest 16 százalékpontra mérséklődött.

Az önkormányzati választásokat követően stabilizálódott az MDF öt százalék körüli támogatottsága az összes megkérdezett körében. A biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is a parlamenti küszöb fölötti támogatottságot mutat a párt (6 százalék), az SZDSZ támogatottsága viszont valamivel a küszöbérték alatt húzódik (4 százalék).

A legfrissebb adatfelvétel az esetleges kormányváltás választói megítélésében jelentős elmozdulást mutat az előző hónaphoz képest. Míg egy hónapja a megkérdezettek 47 százaléka úgy vélte, hogy jobb lenne, ha a jelenlegi kormány folytatná a munkáját, és 36 százalék kívánt kormányváltást, februárban a kormányváltást kívánók kerültek relatív többségbe: már 44 százalék támogatná a kormányváltást, szemben a jelenlegi kormányt támogatók 42 százalékos arányával. A pártok szavazótáborai természetesen továbbra is politikai beállítottságuknak megfelelően foglalnak állást e kérdés tekintetében is. Az igazán jelentős változás az ismeretlen párpreferenciájúak körében következett be. Egy hónapja még majdnem kétszer annyian támogatták a jelenlegi kormány hivatalban maradását, mint a váltást, mostanra azonban kiegyenlítődött a két tábor aránya. Emellett február első felében majdnem minden második választópolgár úgy érzékeli, hogy környezetében a kormányváltást kívánók vannak többségben, s csak 25 százalékuk percepciói ellentétesek ezzel.

A kormányváltást kívánók arányának emelkedése nem esik egybe a Fidesz kormányzóképességéhez fűződő pozitív várakozások növekedésével. A megkérdezettek öt lehetséges kormányzati alternatíva közül választhatták ki azt az opciót, amely szerintük a legjobb megoldás lenne az ország jelenlegi problémáinak megoldására. Az eredmények a jelenlegi pártoktól független, új politikai erővel kapcsolatos növekvő várakozásokra utalnak. A megkérdezettek relatív többsége, 35 százaléka szerint ennek a még körvonalazatlan, de "új" csoportnak a programját kellene megvalósítani. További közel egyharmad a jelenlegi kormány maradását látná indokoltnak, Gyurcsány Ferenccel (27 százalék) vagy nélküle (5 százalék). A megkérdezetteknek 15 százaléka szeretné, ha egy Orbán Viktor vezette Fidesz oldaná meg az ország problémáit, és további 6 százalékuk támogatná egy Orbán Viktor nélküli Fidesz kormányra kerülését. Mindez azt jelenti, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szavazótáborának negyedét olyanok teszik ki, akik ha tehetnék, szívesebben szavaznának egy új politikai formációra.

Egy esetleges harmadik erő megjelenésének szükségességét és esélyét három kérdés segítségével is vizsgáltuk. Mind a kétpárti váltógazdaság kockázatossága, mind az ország problémáinak hatékonyabb megoldása a megkérdezettek többsége (61 ill. 54 százalék) számára szükségessé teszi egy új politikai erő megjelenését. Érdemi változás 2006 novemberi mérésünkhöz képest azonban, hogy míg akkor a megkérdezettek többsége úgy látta, hogy a két nagy párt mellett nem tudna kibontakozni egy harmadik politikai erő, mára ez a helyzet megváltozott. 2006 novemberében 58 százalék látta úgy, hogy a mai parlamenti pártokat nagyon sokan támogatják, ezért nincs esély egy harmadik erő megjelenésére, jelenleg viszont 47 százalék. Közel ugyanennyien (43 százalék) azonban most már úgy látják, hogy a mai közhangulatban sok ember támogatna egy új pártot.

A pártrendszer polarizáltsága nagyjából egyformán szolgál indokul az MSZP (56 százalék) és a Fidesz (63 százalék) szavazóinak többsége számára egy "új" csoport megjelenésének indokaként. Az ország előtt tornyosuló feladatok megoldására a fideszesek többsége (64 százalék) ma nem lát felkészült politikusokat, míg az MSZP szavazóinak kétharmada szerint az új politikusok sem oldanák meg jobban az ország problémáit. Ez az eredmény újabb indikátora annak, hogy a Fidesz-táboron belül erősebben van jelen a harmadik erő iránti igény, mint a kormánypárti szavazókéban.

A hazai politikai elittel szembeni elemi választói elégedetlenséget jelzi, hogy a kormány és az ellenzék munkájának megítélése egyaránt mélyen negatív, a megkérdezettek kétharmada alapvetően elégedetlen a parlamenti pártok tevékenységével. A kormány munkájának megítélése most is jobban polarizálja a véleményeket, hiszen azzal kapcsolatban többen fogalmaznak meg egyértelműen negatív véleményt, mint az ellenzékről (36, illetve 28 százalék). Figyelmet érdemel, hogy 2007 januárját követően újabb csúcsot döntött (36 százalék) azok aránya, akik egyaránt negatív véleménnyel vannak a kormány és az ellenzék munkájáról.

A Fidesz-szavazók 25 százaléka inkább elégedetlen az ellenzék tevékenységével (ez az arány gyakorlatilag megegyezik azokéval, akik csak "kisebb rosszként" szavaznának a Fideszre), míg az MSZP-sek 10 százaléka elégedetlen a kormány munkájával. A pártválasztásukban bizonytalanok véleménye egyértelműen negatív, 72-72 százalékuk elégedetlen mindkét politikai erő tevékenységével. (www.szazadveg.hu)