BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gyógyászati eszközök kínos kronológiája

Az első negyedév végéhez közeledve időszerű mérleget készíteni a gyógyászati segédeszközök terén eddig bevezetett „reformok” kedvező/kedvezőtlen hatásai tekintetében. Vizsgálnunk kell, hogy vajon az intézkedések révén korszerűbb, a megelőzést, gyógyítást jobban szolgáló termékek kerülnek-e a támogatási rendszerbe, egyszerűsödött-e a befogadási eljárás. A jogszabályi háttér áttekinthető és a hoszszú távú tervezésre lehetőséget ad-e, hogy a betegekre háruló terhek hogyan módosultak.

Természetesen nem érdektelen az sem, hogy a piac szereplői közül a gyártó/forgalmazó cégek helyzete hogyan változott, változik az elmúlt évhez képest. A betegellátást alapvetően befolyásoló tényező a jogszabályi háttér. Nézzük át az elmúlt nyolc hónap történéseit.

A gyógyászati segédeszközökkel való ellátás mint olyan, nem szerepelt sem a Zöld könyvben, sem az Új Magyarország fejlesztési tervben, sem más, az egészségügy megújításával foglalkozó kormányprogramban. Az egészségügyi reformot „megalapozó”, 2006. június végére elkészült tervezetben a gyógyszer témakör „margóján” felbukkant a gyógyászatisegédeszköz-intézkedés egy vázlata, ami a maga egyszerűségében 9 milliárd forint megtakarítást irányzott elő. Forrásként a receptdíj (3 milliárd forint) és fixesítés, mennyiségi korlátok, árverseny, keretösszegű támogatás (6 milliárd forint) szerepelt. Ebben lényegében a támogatási mértékek csökkentése, a betegek által fizetett térítési díjak növelése és a közgyógyellátás szűkítése nem szerepelt.

Szeptember 27-én a kormány elé került egy miniszteri előterjesztés a gyógyászati segédeszközök ártámogatási rendszerének változtatásáról. Ebben már konkrét javaslat szerepelt a támogatási mértékek nagyarányú csökkentésére (kötszer, inkontinencia, ortopéd cipők, ortézisek, hallókészülékek) vagy megszüntetésére (felnőttkorúaknál lúdtalpbetét, szemüveglencse és -keret) és a közgyógyellátás jelentékeny szűkítésére (1700 ún. referenciatermék kizárására, amelyek csoportjukban az ellátás mintegy 98 százalékát biztosítják), valamint a 300 forintos vénydíj bevezetésére. Összességében 11 milliárd forintos megtakarítást prognosztizáltak – a vénydíj nélkül 9,4 milliárdot – az idei évre.

A kormány október 2-án rendeletben módosította a közgyógyellátás jogcímén kiszolgálható termékkör kialakításának szabályait: csak a legolcsóbb termék szolgálható ki, a referenciatermék nem. Október 13-i ülésén módosította október 2-i rendeletét. A közgyógyellátási körbe kerülésre új módszert vezetett be november 1-jétől: internetes felhívásra ajánlattétel, az ellátási nyilatkozattétel elhagyása, a hatálybalépést „kitolták” november 1-jére. Október 13-án a kormány benyújtja az Országgyűlésnek a „biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, …” c. törvénytervezetet (a továbbiakban gyógyszertörvény). A tervezet újra változtatásokat jelez: a referenciatermékeket például újra kiszolgáltathatóvá teszi a közgyógyjogosultaknak, ellentétben a tíz nappal korábbi (október 2-i) rendeletével. November 2-án az OEP a honlapján felhívást tesz közzé a gyógyászati segédeszközök közgyógyellátási listára kerülésének eljárási rendjéről. Ezt 48 óra alatt háromszor módosították.

Ebben tíznapos határidővel árajánlatokat vár a közgyógyellátás jogcímén kiszolgálható termékkörre. Ennek alkalmazása, akár havonkénti megismétlése az orvosok, a betegek és a gyártók, forgalmazók számára követhetetlenül változó termékkört, az ellátásban bizonyított minőségű és hozzáférhetőségű referenciatermékek helyett gyenge minőségű és az ellátásban hiányokat, zavarokat okozó termékeket jelent.

Az OEP – jogellenesen – a beérkező javaslatokat nemcsak a közgyógyellátásban kiszolgálható termékek árára, hanem teljes körűen a termék új árára tett ajánlatként értelmezi. A beérkezett ajánlatok a termék- és kiadási kör mintegy felében mindössze néhány százalékos árcsökkenést jelentenek.

A kormány 2006. október 31-én benyújtotta a 2007. évi állami költségvetési javaslatát. Ebben a gyógyászatisegédeszköz-támogatási kiadásokra 35 milliárd forintot terveztek. Figyelembe véve a 2006. évi 48,5 milliárdos, az áfaemeléssel közel 50 milliárdos kiadást, ez 30 százalékos csökkenést jelent. Mivel indokolható ilyen mértékű csökkenés, mi lesz ennek a hatása a betegek, a rászorulók körében? Különösen annak tudatában, hogy 1992 óta a tervezetthez képest összességében kevesebbet költött az OEP.

November 13-án módosították a több mint négy éve hatályos (értsd: változatlan) gyógyászatisegédeszköz-támogatási rendelet mellékleteit. Ebben érvényesítették azt a kormányrendeletet, amelynek ismert érvényességi határideje 2006. december 31. volt (a gyógyszertörvényben már módosították). Több száz termékcsoportban nagymértékben csökkentették a támogatás mértékét (növelve az állami közgyógykiadásokat is), két-, háromszorosára emelve a betegek által fizetendő térítési díjat, szűkítették az indikációkat és az orvosok felírási jogosultságát.

December 23-án a kormány módosította az egészségbiztosítási törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. rendeletét. Eltörölték a közgyógyellátásban kiszolgálható termékek árára történő licitálási eljárást (október 2-i kormányrendelet, ill. november 3-i OEP-közlemény), és 5 százalékról 0,5-re csökkentették a referenciatermékké válás forgalmi részesedési feltételét. Ez utóbbi lényegében az új gyógyszertörvény vonatkozó részének annullálását jelenti december 29-i hatállyal.

A gyógyszertörvény előírása ellenére 2007. január 1-jén nem jelenteti meg az OEP az új támogatási listát, s nem került sor a törvény végrehajtását szabályozó semelyik miniszteri rendelet (transzparens befogadást, illetve eszközpromóciókat szabályozó végrehajtási utasítások) kihirdetésére.2007. január 29-ei hatállyal megjelenő a miniszteri rendelet újra módosította a társadalombiztosítási támogatással kiszolgálható gyógyászati segédeszközök listáját és támogatási feltételeit (a november 13-i módosítás módosítása). A módosítás legfőbb „újdonsága”, hogy a támogatási lista kialakításában a 0,5%-os referenciatermék forgalmi feltételt alkalmazza jogellenesen, hiszen ezt a kormányrendelet csak a 2007. január 1-je utáni új eljárásokra írja elő. Továbbá a novemberi licitálásokat alapul véve új árakat tartalmaz, s jogellenesen alkalmazza az ún. indirekt fixesítést (nem a saját termékcsoport referenciaterméke árának meghatározott százalékában határozza meg a támogatást, hanem annál alacsonyabban). A cikk megírásakor (2007. március 4.) még mindig nem jelentek meg a január 1-jén esedékes volt végrehajtási utasítások.

A legfájóbb ebben az, hogy a transzparens befogadás hiánya pont a korszerűbb, nemritkán olcsóbb termékek megjelenését gátolja. Ugyanakkor a február 16-án – az Egészségügyi Minisztérium székházában „Az egészségügyi reform gyógyászati segédeszközöket érintő jogszabályi változásai” címmel megtartott tájékoztatón az OEP munkatársa felhívta a figyelmet a januári gyógyászatisegédeszköz-kassza jelentős (143 százalékos) túlkötésére. Ugyan ez a szám lényegesen „barátságosabb” a februári adatok figyelembevételével (111 százalék), készen állnak arra, hogy további korlátozásokat vezessenek be a kassza tervezett (35 milliárdos) összegének betartására. (Nem kellene inkább elindítani a transzparens befogadást?)

Nézzük meg a termékhasználók oldaláról is a kialakult helyzetet, tudva, hogy – az OEP adatai szerint – mintegy egymillió-hatszázezer állampolgárt érint. (Forrás: OEP-előadás, 2007. február 16.)

Az Alkotmány 70/D paragarafusa deklarálja az állampolgároknak a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát: „minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt, megfelelő egészségügyi ellátáshoz”. A 2006. december 29-i kormányrendelet, amely a referenciatermékek 5 százalékos piaci részesedését 0,5 százalékra csökkenti, lényegesen sérti ezt a jogot, hiszen az ilyen alacsony korlátot gyakorlatilag bármilyen – akár silányabb minőségű termék – is „meglépi”, kiszorítva a kipróbált, jó minőségű eszközöket, ez pedig jelentős minőségromlást jelentene az egyébként is leghátrányosabb helyzetű betegek ellátásában. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) ezért az Alkotmánybírósághoz fordul ez ügyben.

Az OSZ további jogorvoslatokat kíván elérni az OEP még 2006. novemberi – a közgyógyellátás terhére felírható termékekre vonatkozó – eljárása kapcsán is, tekintettel arra, hogy az OEP jogellenesen járt el a beérkezett ajánlatok értelmezésében, kiterjesztve az ajánlatok hatáskörét a nem közgyógyellátásban részt vevő termékekre is. Végiggondolva a leírtakat, a cikk elején említett mérlegelési szempontokra – sajnos – elég egyszerű válaszolni. A támogatási rendszerbe jelenleg még nem tudnak korszerűbb, a megelőzést, gyógyítást jobban szolgáló termékek bekerülni. A befogadási eljárás még nem létezik. A jogszabályi háttér még rövid távon sem áttekinthető, a betegekre háruló terhek lényegesen növekedtek.


A szerző az Orvostechnikai Szövetség alelnöke

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.