Orbán más világban él, az empátia teljes hiánya jellemzi - mondják történészek
"Az empátia teljes hiányát bizonyítja Orbán érvelése az árpádsávos zászló mellett, amikor azt mondja: nincs vele baj, amíg nincs benne nyilaskereszt. Ez olyan magyarázat, mintha valaki a vörös csillagot mindaddig elfogadná, amíg nincs benne sarló és kalapács. Érvelni ugyanis a vörös csillag mellett is lehet, hogy elég sokfelé és sokféleképpen használják. Az árpádsávos zászlók alatt ebben az országban ocsmányságok történtek, normális párt nem használja és nem tűri meg" - nyilatkozta Ungváry Krisztián történész a Népszabadságnak arról, hogy Orbán Viktor a TV2-nek adott interjújában tévedésnek nevezte, hogy az árpádsávos zászlót nem nyilas zászlónak tartják.
Gerő András történész szerint is baj van az árpádsávos zászlóval, "mert 1848-ban a 21-es törvénycikk rendelkezett arról, hogy a magyar nemzeti lobogó színe piros-fehér-zöld legyen." A történész elmondta, a szabadságvágy kifejezésére, francia mintára választották a 19. században a trikolort, "nem véletlenül egészítették ki az addigi piros-fehér vagy piros-ezüst színt a zölddel. A színszimbolika szerint a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. Ilyenformán éppen március 15-én különös lenne, ha a Fidesz elnöke árpádsávos zászlók előtt szónokolna. A márciusi ifjak biztos elcsodálkoznának. A piros-fehér-zöldhöz képest ellenkultúrát kívánt megjeleníteni a szélsőjobb a múlt század közepén. A nyilasok pedig az árpádsávos zászlót nyilaskereszttel egészítették ki. Orbán érvelése tehát hamis, már csak azért is, mert mi, magyarok, világszerte a trikolórral azonosítjuk önmagunkat. Orbánról már ettől függetlenül is azt gondolom, más világban él."
A Fidesz elnökének elmúlt napokban folytatott kommunikációs offenzívájáról - az ellenzéki pártvezető tegnapelőtt a TV2-nek, tegnap az Echo Tv-nek adott interjút , és a ma megjelenő Heti Válaszban is készült vele egy beszéélgetés - Juhász Attila politológus, Political Capital munkatársa úgy vélekedett, hogy Orbán kommunikációjában nincs új elem, csak egy újabb ultimátum az önkormányzati választás népszavazássá nyilvánítása, a 72 órás határidő után. "Az új ''menesztési dátum'' a hétkérdéses népszavazáshoz kötődik. Pedig ez a voksolás, maradjon állva belőle akárhány kérdés is, kevésbé tudja megrendíteni a kormányt, mint amennyire azt az október 1-jei választás tette. Egy elindított reformfolyamat nem állítható le nehezen értelmezhető kérdésekkel. Tandíj például nincs, fejlesztési részhozzájárulásnak hívják. Ráadásul az Európai Unió által támogatott konvergenciaprogram, amely a reformokra épül, szintén nem írható felül össznépi szavazással. A kezdeményezés legfeljebb arra jó, hogy aláássa a kormány stabilitását. A kabinet egyelőre nem tudja saját kommunikációs terepét és érvrendszerét se kialakítani, se érvényesíteni. (Népszabadság)


