Gazdaságpolitikai szemléletváltásra van szükség

Gazdaságpolitikai szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság ki tudjon törni jelenlegi helyzetéből - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, a kamara küldöttgyűlésén a 2006. évi tevékenység írásos beszámolójának kiegészítéseként. 

Hozzátette: ennek egyik lényeges eleme, hogy olyan értéktermelés valósuljon meg, amelynek eredményét el lehet osztani, és ebben a folyamatban a hazai vállalkozókra kell építeni.

A kamara küldöttgyűlésén részt vett és felszólalt Jevgenyij Makszimovics Primakov, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, volt miniszterelnök, aki beszédében nagy jelentőséget tulajdonított a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésnek.

A küldöttgyűlésen a két kamara elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amelyben szerepel, hogy különös figyelmet szentelnek a két ország gazdasági szereplői közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatok bővítésének.

Jevgenyij Makszimovics Primakov a küldöttgyűlésen elmondta, hogy az orosz kereskedelmi kamara jelentősége növekszik, 173 területi kamara tartozik hozzájuk a gazdaság különböző ágazataiból, és 24 szakmai bizottságot működtetnek. Az orosz közigazgatási reform keretében egyre több feladat tartozik hozzájuk, egyebek között részt vesznek a gazdasági törvények előkészítésében.

Az orosz kamara elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős gazdasági partnere Oroszországnak. Utalt arra, hogy a múlt évben a gazdasági és kereskedelmi forgalom a két ország között 33 százalékkal bővült, és az árucsere értéke meghaladta a 8 milliárd dollárt.

Az MKIK-küldöttgyűlésén Parragh László beszámolójában elmondta, hogy a kamara az elmúlt évben is rendszeresen megfogalmazta szakmai véleményét. Ezekben egyebek között jelezte, hogy az országgyűlési választásokban megfogalmazott ígéretek betartása nem lehetséges, az államháztartási hiány 10 százalék lesz. A kamarák aláírásával még a tavalyi országgyűlési választások eredményének bejelentése előtt megjelentették azt a kiáltványt, amelyben érdemi strukturális reformokat sürgettek. Ehelyett azt látják, hogy a jelenlegi reformok nincsenek előkészítve, "reformbarkácsolás folyik".

Az MKIK hangot adott véleményének, miszerint a konvergenciaprogram lehűti a gazdaságot, csökkennek a beruházások. Azzal, hogy a konvergenciaprogram 630 milliárd forintot von ki gazdaságból, a magyar gazdaság verseny- és beruházóképessége sérül, és olyan terhek jelennek meg, amelyek nincsenek a környező országokban.

Parragh László megismételte korábbi véleményüket, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram hatása kioltja egymást. Az adóemelés súlyos károkat okozott a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek érdekérvényesítő ereje kisebb a nagy cégekénél.

Az MKIK elnöke egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy Magyarország a térségben a kudarclista élén van, és a kamara elnökeként nem lát garanciát arra, hogy ez megváltozzon a mostani folyamatok alapján. Emlékeztetett arra, hogy azok az országok tudnak sikeresek lenni, amelyek a realitásoknak megfelelő prioritásokat határoznak meg, és erről konszenzus alakul ki az érintettek között.

Parragh László a gazdaság 1995-1996. évi és a 2007. évi mozgásterét összehasonlítva úgy látta, hogy mostanra az uniós források megléte jelenthet bővülési lehetőséget. Kérdés ugyanakkor, hogy ezeket mire fordítják - vetette fel. Kevésnek tartotta, hogy az eddigi tervek szerint közvetlenül a gazdaságba az uniós források 14 százaléka kerül, a regionális operatív programokban szereplő gazdaságfejlesztési célok is az ottani forrásoknak is mindössze 10 százalékát jelenti.

A kamara elnöke kitért arra, hogy a növekedésre és az egyensúlyra egyaránt koncentrálni kell. Ehhez nem látszanak a szakmailag megalapozott reformok, továbbra is nagy a bürokrácia.

A küldöttgyűlést követően Jevgenyij Makszimovics Primakov újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két ország kapcsolatában nyitott kérdés az orosz export egyoldalú jellege és a kereskedelmi egyenleg ugyancsak egyoldalú volta. Ezekre a kérdésekre közös megoldást kell keresni. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok mellett át kell térni a modernebb együttműködési formákra és erősíteni kell a régiók között kapcsolatokat - mutatott rá az orosz kamarai elnök. Gazdaságpolitikai szemléletváltásra van szükség