Ruszin-Szendi Romulusz bizottsági meghallgatása – a leendő honvédelmi miniszter fontos bejelentést tett az öregségi nyugdíjról és szóba került az egymilliárdos luxusvilla is
Megkezdte bemutatkozó beszédét Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt, aki megtiszteltetésnek nevezte a felkérést, majd bemutatta karrierútját, mely nagyrészt a Magyar Honvédségben zajlott.
Kiemelte, hogy a honvédelmi bizottsággal szakmai munkát fognak végezni és folytatják a haderő fejlesztését. Ki szeretné javítani a problémákat, és megromlott szövetségesi viszonyokról is beszélt. Példaként elmondta, hogy a magyar honvédeket nem minden NATO-értekezletre hívják meg, kihagytak minket a drónfal-programból is. Ezek a tényezők mind gyengítik Magyarország védelmét. Kritikaként hozta fel azt is, hogy a hadiipar fejlesztését kiszervezték magáncégekbe, ezekben pedig nem csak Magyarország szövetségesei a tulajdonosok.
A honvédelmi miniszter nem támogatja a sorkatonaságot
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a magyar honvédség egyik legsúlyosabb problémája jelenleg a morál romlása és a szakemberek elvándorlása. Úgy fogalmazott: az elmúlt években olyan jogszabályok születtek, amelyek nem vették figyelembe a magyar katonai szolgálati kultúrát, emiatt pedig megrendült a katonák önbizalma és megbecsülése. Szerinte az utánpótlást nem reklámkampányokkal, hanem elégedett katonákkal lehet biztosítani.
A miniszterjelölt külön hangsúlyozta, hogy nem támogatják a sorkatonaság visszaállítását. Elmondása szerint az elmúlt időszakban félrevezető állítások jelentek meg ezzel kapcsolatban, miközben ők csak olyan vállalásokat akarnak tenni, amelyeket végre is tudnak hajtani.
Beszédében a kiberbiztonságot is kritikus területnek nevezte. Példaként említette a külügyminisztériumot és a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért kibertámadásokat, valamint azt, hogy érzékeny adatok kerültek ki a dark webre. Szerinte a modern hadviselésben a kibertér és az űr legalább olyan fontos hadszíntér, mint
- a szárazföld
- vagy a légierő.
Ruszin-Szendi Romulusz arról is beszélt, hogy a haderőfejlesztés középpontjába ismét az embert helyeznék. Bérrendezést, kiszámítható életpályát és a katonák megbecsülésének visszaállítását ígérte, emellett közölte:
visszaadnák azokat a jogokat is, amelyeket a korábbi kormányzat a szolgálati nyugdíjasoktól vett el.
Ukrajna nem kap fegyvert Magyarországtól
A miniszterjelölt beszéde után kérdésekre válaszolt. Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője Ukrajnáról, az oltatlan katonákról és egymilliárdos luxusvillájáról kérdezte a Ruszin-Szendi Romuluszt. A leendő miniszter elmondta, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvert szállítani Ukrajnába, a NATO által előírt honvédelmi kiadást pedig a Tisza-kormány teljesíteni fogja. Elmondta, hogy akit kirúgtak a honvédségtől kirúgták, visszavárják, még ha nem is mindenkit egyenruhában.
Ruszin-Szendi Romulusz arról is beszélt, hogy vizsgálat indulhat több korábbi honvédelmi beszerzés és ügy kapcsán. Példaként említette, hogy áttekintik azt is, milyen körülmények között és milyen indokkal készíttetett hintót az előző honvédelmi miniszter.
Hozzátette: a Csáddal kapcsolatos ügyeket is kivizsgálják, így a katonai attasé halálának körülményeit, valamint azt is, mire és hogyan költötték el a misszióhoz kapcsolódó 200 millió eurót. Hangsúlyozta, első intézkedése az lesz, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által
Mária Terézia laktanyára átnevezett Petőfi laktanya nevét visszaállítják.
Folytatódik a Zrínyi-program
Simicskó István kérdéseire válaszolva Ruszin-Szendi Romulusz arról beszélt, hogy a haderőfejlesztés a jövőben is folytatódni fog. A Zrínyi-program elnevezésével kapcsolatban nem fogalmazott meg kritikát, ugyanakkor a „2026” évszámot már vitatta, mondván: a haderőfejlesztés nem egy lezárható projekt, hanem egy folyamatos, hosszú távú folyamat. Többször hangsúlyozta, hogy
a modernizációt a következő években is tovább kívánják vinni.
A harci drónok kérdésében óvatosabban fogalmazott. Elmondta, hogy először részletesen fel kell mérni, pontosan milyen képességekre és eszközökre van szüksége a magyar haderőnek. Kiemelte ugyanakkor, hogy nagy hangsúlyt helyeznének a kettős felhasználású technológiákra és a hadiiparban részt vevő vállalkozások fejlesztésére. Hozzátette: a honvédség fejlesztése nem kizárólag a fegyverrendszerekről és a páncélosokról szól, hanem az élelmezési, logisztikai és egészségügyi háttér megerősítéséről is.
