Iráni háború: az európai olajmultik hatalmasat kaszálnak - volt, hogy egyetlen üzleten egymilliárd dollárt keresett egyikük
Európa három legnagyobb olajvállalata akár 4,75 milliárd dollárnyi extra profitot is bezsebelhetett a globális energiapiacok zűrzavarában, miután az iráni háború heves ármozgásokat idézett elő, tálcán kínálva a profitot az olajmultik kereskedési részlegei számára.
A Shell, a BP és a TotalEnergies kereskedési üzletágai az elemzői becslések szerint 3,3–4,75 milliárd dollárral több nyereséget értek el az első negyedévben, mint az előző év utolsó három hónapjában.
Végre valami, amiben Európa hatékonyabb, mint Amerika
Öt elemző becslése alapján a vállalatok által külön nem közölt kereskedési profit
- a csoportok teljes eredménynövekedésének 48–69 százalékát adhatta,
- miután az összesített nyereség 6,9 milliárd dollárral nőtt az előző negyedévhez képest.
A profit azért bővülhetett, mert a közel-keleti konfliktus és az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása megzavarta a globális energiakereskedelmet. Megmutatkozott, hogy
az európai olajóriások kereskedési tevékenysége mennyivel hatékonyabb, mint az amerikai szektortársaknál; az ExxonMobil és a Chevron profitja továbbra is szorosabban kötődik a kitermeléshez.
A BP, a Shell és a TotalEnergies kereskedési részlegeinek ereje válsághelyzetben fontos megkülönböztető tényező, illetve versenyelőny az európai vállalatok számára – mondta a Financial Timesnak Kim Fustier, az HSBC elemzője.
A kereskedési csapatok jellemzően a volatilis időszakokban teljesítenek a legjobban, amikor profitálhatnak abból, hogy különböző piacokon eltérő árakon vásárolnak és adnak el olajat és finomított termékeket, illetve amikor az ügyfelek fokozottan keresik az ármozgások elleni fedezeti ügyleteket.
Az iráni háború alatt az olajárak rendszeresen élesen ingadoztak, miközben a normál kereskedelmi útvonalak is átrendeződtek: a Hormuzi-szoros hajózási útvonala gyakorlatilag lezárult, Ázsiában pedig hiány alakult ki a közel-keleti szállításokból.
A Brent típusú kőolaj – a nemzetközi olajpiac irányadó benchmarkja –, amely januárban még 60 dollár alatt forgott hordónként, áprilisban rekordmagasságba emelkedett, a fizikai szállítmányok ára meghaladta a 144 dollárt hordónként.
A BP kereste a legtöbbet az iráni háborún
Az európai olajóriások közül, úgy tűnik, a BP kereskedői profitáltak a legtöbbet a volatilitásból.
Négy elemző becsléseinek átlaga szerint
- a vállalat kereskedési üzletága 1,75 milliárd dollárral több profitot termelt az első negyedévben, mint 2025 utolsó három hónapjában.
- Ez a BP tavalyi teljes korrigált nyereségének közel egynegyedével egyenértékű.
- Egy másik elemző ugyanakkor csak mintegy 800 millió dolláros pluszt becsült.
- A Shell az öt elemző átlagos becslése szerint 1,6 milliárd dollárnyi extra kereskedési profitot termelt a negyedévben,
- a TotalEnergies mintegy 800 millió dollárral keresett többet.
A BP a világ egyik legnagyobb olajkereskedelmi hálózatát működteti: több mint kétezer embert foglalkoztat Londonban, Szingapúrban és Houstonban.
Évente több mint négymilliárd hordó nyersolajjal kereskedik – ez többszöröse saját kitermelésének –, és egy adott pillanatban több mint 300 tankhajója szállít nyersolajat és üzemanyagokat világszerte.
Mindhárom vállalat vezetői hangsúlyozták kereskedési üzletáguk erejét az első negyedéves eredmények ismertetésekor.
- A Shell pénzügyi igazgatója, Sinead Gorman szerint a csoport „jelentősen magasabb kereskedési és optimalizációs hozzájárulásból” profitált, miközben a társaság 6,9 milliárd dolláros nyereséget jelentett, ami körülbelül egynegyeddel magasabb az egy évvel korábbinál.
- A BP vezérigazgatója, Meg O’Neill azt mondta, szeretné „igazán kiemelni a kereskedési szervezet értékét”, miután a vállalat teljes profitja több mint kétszeresére nőtt az előző év azonos időszakához képest. A Total vezetője, Patrick Pouyanné szerint kereskedőik „általában elégedettek, amikor volatilis piacot látnak”.
A negyedév egyik legjövedelmezőbb ügyletében a Total kereskedői több mint egymilliárd dollárt kerestek dubaji és ománi nyersolajra tett fogadásokkal, gyakorlatilag felvásárolva az összes elérhető szállítmányt.
A befektetők jutalmazták az európai olajcégek kereskedési erejét. A konfliktus február végi kezdete óta a BP részvényei 12 százalékkal, a Total papírjai pedig 21 százalékkal emelkedtek. A Shell részvényei – amelyek érzékenyebbek voltak az Öböl menti termelés visszaesésére a létesítmények elleni támadások miatt – 9 százalékkal kerültek feljebb. Ezzel szemben az Exxon részvényei több mint 4 százalékot estek ugyanebben az időszakban, míg a Chevron mindössze 2,7 százalékkal erősödött.
Az eltérés részben számviteli különbségekkel magyarázható. Az európai versenytársakkal ellentétben az Exxonnak és a Chevronnak első negyedéves veszteségeket kellett kimutatnia fedezeti pozíciói után, mert az amerikai számviteli szabályok előírják, hogy a derivatívákat piaci értéken kell nyilvántartani, nem pedig stabil értéken addig, amíg a kapcsolódó fizikai olajszállítmányokat le nem szállítják.
Nehéz beárazni a volatilitást
„Ez pusztán időzítés kérdése – mondta Darren Woods, az Exxon vezérigazgatója. – Az ügylet egyik felét könyveljük el, a másikat nem. Amikor a fizikai szállítások megtörténnek, és azok bekerülnek az eredménybe, az kiegyenlíti a papíron elszámolt tételeket.”
Néhány elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a befektetők nehezen tudják beárazni a kereskedési üzletág hosszú távú előnyeit a hozamok volatilitása miatt, illetve azért, mert az olajcégek beszámolói nem bontják ki külön a kereskedési divíziók teljesítményét.
Talán figyelembe veszik ezt a hedge fundok rövid távon. Hosszabb távon azonban a befektetőket inkább az érdekli, hogy melyikük termelése növekedett. A kereskedés sokkal bizonytalanabb, mint egy erős olaj- és gázprojekt-portfólió
– mondta egy elemző.
Eltérő vállalati kultúrák
Az Exxon és a Chevron az elmúlt években bővítette ugyan kereskedési részlegeit, de továbbra is lemaradásban vannak az európai szereplőkhöz képest. Egy elemző szerint az Exxon finomítói marzsának negyedéves, 800 millió dolláros növekedésének jelentős része is kereskedési tevékenységből származhatott.
Egy másik szakértő szerint azonban az amerikai vállalatok nem vállalnak akkora kockázatot.
Ha megnézzük azt az egymilliárd dolláros ománi ügyletet, amelyet a TotalEnergies kötött, nehezen tudom elképzelni, hogy az Exxon vagy a Chevron hasonlót meglépne. Ez egyszerűen nem része a vállalati kultúrájuknak
– fejtette ki.
A Total közölte: a kereskedési tevékenység „nem kockázatmentes”, veszteségeket ugyanúgy okozhat, mint nyereséget, ezért azt a vállalat szélesebb portfóliójának részeként és hosszabb távon kell értékelni.
