Radikális tervvel állt elő a leendő egészségügyi miniszter: ezekben a városokban lesznek a centrumkórházak, hubokkal vágnának a várólistákon
Hegedűs Zsolt parlamenti meghallgatásán átfogó reformokat ígért az egészségügyben. Az egészségügyi miniszterjelölt azt mondta: az ágazat jelenleg alulfinanszírozott, kórházközpontú, és egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, ezért az új kormány egyik legfontosabb prioritása lesz az egészségügy megújítása.
A miniszterjelölt szerint emelni kell az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülését, rendezni kell a nem orvosi dolgozók béreit, valamint garantálni kell az orvosi bérek értékállóságát.
- Több segédápolót alkalmaznának,
- ösztöndíj- és mobilitási programokat indítanának fiatal orvosoknak,
- emellett országos munkaerő-tervezést vezetnének be.
Bejelentette azt is, hogy visszaállítanák az orvosi kamarai tagság kötelező jellegét.
Hegedűs Zsolt közölte, hogy 2030-ra akár 1500-2000 háziorvosi praxis maradhat betöltetlen. Szerinte az alapellátást teljesen újra kell szervezni, ezért országos módszertani intézetet és 164 alapellátási centrumot hoznának létre.
A reform részeként öt államtitkárság működne az Egészségügyi Minisztériumban, külön terület foglalkozna például
- a digitális egészségüggyel,
- a járó- és fekvőbeteg-ellátással,
- valamint az alapellátással.
Hegedűs Zsolt szerint a digitális egészségügy lehet az a „tőkeáttétel”, amely hosszú távon javíthatja az egész rendszer működését.
Az EESZT biztonságának megerősítését is kiemelt feladatnak nevezte, emellett független minőség-ellenőrzési hatóság létrehozását is bejelentette.
A miniszterjelölt konkrét egészségpolitikai célokat is megfogalmazott. Ezek között szerepel
a daganatos megbetegedések számának 10 százalékos csökkentése, a születéskor várható élettartam 80 évre emelése, valamint országos dohányzás- és alkoholellenes programok indítása.
A parlamenti meghallgatáson közölte: átalakítanák a magyar kórházi rendszert. Szerinte korábban milliárdokat költöttek el egy új kórház építésének előkészítésére, miközben érdemi előrelépés nem történt. Ehelyett a Tisza-kormány centrumkórházi rendszerben gondolkodik.
A tervek szerint minden régióban lenne egy centrumkórhzáz:
- négy nagy egyetemi klinika – Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged – alkotná az új rendszer alapját.
- Emellett több vidéki intézményt is fejlesztenének, köztük a székesfehérvári, miskolci és győri kórházakat.
Ezekben az intézményekben koncentrálnák a legösszetettebb ellátásokat és a magas szintű szakmai hátteret igénylő beavatkozásokat.
A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy a fejlesztések között zöldmezős beruházások is szerepelnek, emellett a meglévő kórházak mellé úgynevezett célzott hubokat telepítenének. Ezek feladata részben a várólisták csökkentése és a gyorsabb betegellátás biztosítása lenne.
Hegedűs Zsolt újranyitná a szívhangtörvény ügyét és vizsgálná a Covid-beszerzéseket
Takács Péter volt egészségügyért felelős államtitkár kérdésére azt mondta, hogy a szívhang-törvénnyel „a szakmát megerőszakolta a politika”. Hozzátette, hogy korábban tagja volt az etikai kollégiumnak, amikor ez a törvény életbe lépett. A miniszterjelölt szerint a szívhangtörvényhez és más, az élet kezdetével vagy végével kapcsolatos kérdésekhez rendkívül körültekintően kell hozzányúlni. Az abortusz, az eutanázia vagy éppen a szívhangtörvény olyan súlyos etikai ügyek, amelyekben széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre van szükség.
Arról is beszélt, hogy
a szívhangtörvényt mindenképpen újra napirendre vennék, és egy széles körű társadalmi egyeztetést követően felülvizsgálnák.
A volt államtitkár azon kérdésre, hogy a Tisza-kormány évente miből teremti elő az 500 milliárd forintnyi pluszpénzt az egészségügyre azt mondta, hogy
- megfelelő beszerzések,
- az „elégetett közvagyonokat a visszaszerzésével”
- az uniós források megszerzésesével,
- illetve egy új költségvetéssel
alapozná meg.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy több műtétet lehetne elvégezni, ha növekedne a termelékenység az egészségügyben. Szerinte ehhez minden kórházban meg kell vizsgálni a hiányosságokat, és fel kell mérni, milyen segítségre van szükség az intézmények működésének javításához.
Hangsúlyozta: mindehhez többletforrásokra is szükség van, a pluszpénzeket pedig a jól működő, gyors és magas színvonalú egészségügyi intézményekhez kell irányítani.
Kijelentette, hogy az előző vezetésnek felelősséget kell vállalnia az eddigi eredményekért. Hozzátette: kivizsgálják a pandémia alatt történt beszerzéseket, valamint beruházásokat is.
