Irán nem enged, Trump bombázással fenyeget: veszélyben az iráni háború törékeny tűzszünete
Patthelyzet alakult ki az iráni háború lezárására irányuló erőfeszítésekben, a törékeny tűzszünet azonban egyelőre kitart. Washington megküldte a háború lezárásáról, a szoros újranyitásáról és Irán nukleáris programjának visszafogásáról szóló javaslatát Teheránnak. Az iráni állami televízió jelentése szerint Teherán azt elutasította, mert szerinte felérne a megadással. Irán ehelyett „háborús jóvátételt követel az Egyesült Államoktól, teljes iráni szuverenitást a Hormuzi-szoros felett, a szankciók megszüntetését és a lefoglalt iráni vagyonok felszabadítását”. Irán vasárnap pakisztáni közvetítőkön keresztül küldte meg a válaszát a legújabb amerikai javaslatra, amit Donald Trump amerikai elnök gyorsan elutasított. Közösségi médiás bejegyzésben „TELJESEN ELFOGADHATATLAN!”-nak nevezte – számolt be az AP hírügynökség.
Trump nem közölt részleteket arról, miért utasította el az iráni választ. Egy korábbi bejegyzésében azzal vádolta Teheránt, hogy csaknem 50 éve játszadozik az Egyesült Államokkal, majd hozzátette, hogy többé nem fognak nevetni.
Az iráni állami műsorszolgáltató szerint Irán új legfelsőbb vezetője, „új és határozott utasításokat adott a műveletek folytatására és az ellenséggel szembeni erőteljes fellépésre”, amikor találkozott az egyesített katonai parancsnokság vezetőjével. Modzstaba Hameneit egyébként a háború kezdete óta nem látták vagy hallották nyilvánosan.
A Hormuzi-szoros és az atomprogram az iráni háború kulcsfontosságú kérdései
Habár Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban azt mondta, hogy Trump minden lehetséges esélyt megad a diplomáciának, mielőtt visszatérnének a harcokhoz, az amerikai elnök megint azzal fenyegetőzött, hogy újraindítja a teljes körű bombázásokat, ha Irán nem fogad el egy megállapodást a Hormuzi-szoros újranyitásáról és nukleáris programjának visszafogásáról.
Mint ismert, Irán a háború kezdete óta nagyrészt elzárta a stratégiai jelentőségű vízi utat, amely kulcsfontosságú a globális olaj-, földgáz- és műtrágya-kereskedelem szempontjából, s ezzel megrendítette a világpiacokat.
Az amerikai hadsereg április 13. óta blokád alatt tartja az iráni kikötőket, közlése szerint 61 kereskedelmi hajót fordított vissza, négyet pedig harcképtelenné tett. Pénteken két iráni olajszállító tartályhajóra mért csapást, mert állítása szerint azok megpróbálták áttörni a blokádot. Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete azt közölte, hogy bármilyen támadás iráni olajszállítók vagy kereskedelmi hajók ellen súlyos csapást vonna maga után a térségbeli amerikai bázisokra és az ellenséges hajókra.
A hétvégén egy iráni katonai szóvivő azt mondta, az erők teljes készültségben állnak azoknak a helyszíneknek a védelmére, ahol uránt tárolnak. „Lehetségesnek tartottuk, hogy beszivárgási műveletekkel vagy helikopteres műveletekkel megpróbálhatják ellopni” – mondta Akrami Nia dandártábornok az IRNA hírügynökségnek.
Az ENSZ nukleáris ügynöksége szerint Irán több mint 440 kilogramm, 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránnal rendelkezik, amely már csak egy rövid technikai lépésre van a fegyverminőségtől.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a CBS-nek adott, vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, a háborúnak nincs vége, mert a dúsított uránt ki kell vinni Iránból. „Trump azt mondta nekem: be akarok menni oda, és szerintem ez fizikailag megoldható” – fogalmazott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton azt mondta, továbbra is az asztalon van Moszkva javaslata, amely szerint Oroszország átvenné Irán dúsított uránját, hogy segítse a rendezésről szóló tárgyalásokat.
A franciák és a britek biztosítanák a Hormuzi-szoros forgalmát
Irán külügyminiszter-helyettese figyelmeztette az Egyesült Királyságot és Franciaországot, hogy ne segítsék az Egyesült Államokat. „A francia és brit hajók vagy bármely más ország hajóinak jelenléte, amennyiben bármilyen lehetséges együttműködést szolgálnak az Egyesült Államok jogellenes, a nemzetközi jogot sértő lépéseivel a Hormuzi-szorosban, határozott és azonnali választ vált ki a fegyveres erőktől” – írta Kazem Gharibabadi a közösségi médiában.
Emmanuel Macron francia elnök erre úgy reagált, hogy nem katonai bevetésről lenne szó, hanem egy nemzetközi misszióról, amely a hajózás biztonságát garantálná, amint a feltételek ezt lehetővé teszik.
Az elmúlt héten több támadás is ért hajókat a Perzsa-öbölben, és egy amerikai kísérletet, amely a hajók átvezetését célozta a szoroson, gyorsan felfüggesztettek.
Részvénypiac: ismét patthelyzet az iráni háborúban, Trump válasza Teherán békejavaslatára nem sok jót ígér
Erősödött az amerikai dollár hétfőn az ázsiai kereskedelemben, annak jeleként, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások holtpontra jutottak. A létfontosságú Hormuzi-szoros lezárva maradt, ami felhajtotta az olajárakat. A részvénypiac a bizonytalanság jeleit mutatja – írta hétfő reggeli piaci elemzésében lapunk.
Az amerikai részvényindex-határidős ügyletek ingadoztak, miközben Ázsiában néhány a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvény emelkedése húzta felfelé a szöuli és a kínai szárazföldi piacokat.
- A Brent típusú olaj határidős jegyzése az ázsiai kereskedésben gyorsan 4,3 százalékkal, hordónként 105,47 dollárra emelkedett,
- az amerikai WTI könnyűolaj ára 4,7 százalékkal, 99,92 dollárra nőtt hordónként.
A dollár menedékdevizaként profitált a kockázatkerülő piaci hangulatból:
- 0,33 százalékkal erősödött a japán jennel szemben, 157,16 jenre,
- az euró 0,24 százalékkal, 1,1757 dollárra gyengült.
Eközben soha nem látott tempóban zuhannak a világ olajtartalékai, globális recesszió fenyeget
A Világgazdaság információja szerint a világ rekordszintű ütemben éli fel az olajkészleteit, miközben az Irán elleni háború visszafogja a Perzsa-öbölből érkező szállításokat, és éppen azt a puffert emészti fel, amely a kínálati sokkok ellen nyújt védelmet. Az országok sorra kényszerülnek arra, hogy a stratégiai olajtartalékok egyre nagyobb hányadát szabadítsák fel.
A gyorsan zsugorodó készletek azt jelentik, hogy egyre közelebb kerül a még szélsőségesebb árrobbanások és hiányok veszélye, így a kormányoknak és az iparágaknak egyre kevesebb lehetőségük marad arra, hogy tompítsák a több mint egymilliárd hordónyi kieső kínálat hatását – két hónappal a Hormuzi-szoros közel teljes lezárása után. A készletek meredek apadása azt is jelenti, hogy a piac még a konfliktus lezárulta után is hosszabb ideig sérülékeny marad a jövőbeni fennakadásokkal szemben.
A Morgan Stanley becslése szerint a globális olajkészletek napi mintegy 4,8 millió hordóval csökkentek március 1. és április 25. között – ez messze meghaladja a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján valaha mért legnagyobb negyedéves készletcsökkenést.
A visszaesés közel 60 százalékát a nyersolaj, a fennmaradó részt a finomított üzemanyagok adják.
