Gyurcsány Ferenc: Nem lassulok - interjú

- Kitart-e ön szerint a koalíció 2010-ig?
- Igen.

- Mire alapozza ezt az optimizmusát? A kisebbik koalíciós párt kemény nyilatkozatokat fogalmazott meg az elmúlt napokban.
- Sokkal több szál köti össze ezt a koalíciót, mint amennyi vita szétválasztja, nagyobb érdek fűződik az ország szempontjából ahhoz, hogy a meglévő programot a kormánypártok végigvigyék. Mindkét párt érti és viseli ezt a felelősséget.

- Akkor mégis mi van a viták mögött? Úgy tűnik, túl sok problémás ügy kapcsolódott össze.
- A koalíció nagyon fegyelmezetten működött, mióta én vagyok a miniszterelnök. Nem voltak eget verő viták, de a reformpolitika komoly erőpróba. Politikusnak és az országnak egyaránt. Természetes, hogy ilyen intenzív törvényhozási időszakban sok kérdésben kell egyeztetni, vitatkozni. Ezeknek különösebb jelentőségét, őszintén szólva, nem látom.

- Nincs felelőssége abban, hogy öszszetorlódtak a nézetkülönbségek? A szocialisták ezek jó részét kiélezték a Kóka János vezette gazdasági tárcára.
- Nem látok ilyen jelenséget.

- Sorolhatnánk: vagyontörvény, elektronikus útdíj, htm-ek...
- Ez nem kiélezés. A rendszerváltás óta a legátfogóbb törvény készül az állami vagyongazdálkodásról. Ez a korábbról hozott privatizációs logika lezárása. Természetes, hogy ebben az utolsó percig van vita a koalíciós pártok között.

- Megszületik ez a törvény?
- Igen. Ebből a szempontból mindegy, hogy most júniusban vagy majd ősszel, Magyarország sorsa nem ettől függ. Minden törvénynek akkor kell megszületnie, amikor a szükséges többség előáll. Nem hetekben és napokban mérik a sikert.

- Mi lesz a hosszú távú áramvásárlási szerződések sorsa? Az MSZP nem bontaná fel, az SZDSZ igen...
- Ez egy bonyolult szakmai kérdés, helyes, hogy hosszasan elemzik. Nem magától értetődő, hogy hol mennyi az előny és a hátrány, így aztán folytatni kell a konzultációt. A htm-ek kérdése több éve napirenden van. Kornai János professzor úrra hivatkozva: ha nagy ügyekre készül az ember, vagy a jó megoldáshoz ragaszkodik, vagy egy határidőhöz. A kettő együtt csak rossz kompromisszumot szül. Én azt mondom, hogy a lehető leggyorsabban jó megoldást találjunk.

- Mi az igaz abból, hogy az MSZP lassítja az ügyeket, az SZDSZ pedig gyorsítana?
- Erre csak konkrét esetre hivatkozva tudok válaszolni.

- Az adókérdésekben a szocialisták azt mondják, ráérnek, nem akarnak felesleges adóváltozásokat, amikor nincs is mozgástér, az SZDSZ viszont konkrét, kardinális változásokat szorgalmazó adócsomaggal készült.
- Nincs a két koalíciós párt között ma átfogó adóügyi egyeztetés. Erre majd akkor kerül sor, ha az előkészítések eljutnak abba a fázisba. A reformoknak nem az a legfontosabb jellemzője, hogy gyorsak, hanem hogy jó megoldásokat hoznak, és azt a célt szolgálják, amit kitűztünk. És tegyük hozzá, soha nem ígértünk 2008-ra átfogó adóreformot.

- A hírek szerint 2008-tól a rendszer egyszerűsítése valósulhat meg, azt viszont nem tudni, hogy 2009-től milyen lépések várhatók.
- A reform nem lóverseny. Most folyik a versenyképességi kerekasztal vitája. Őszre lesz javaslatuk. Csak akkor lesz sokak ügye a reform, ha szerepet kapnak benne. Örülnék és elégedett lennék, ha 2008 tavaszáig meg tudnánk állapodni átfogó adóváltozásokról. Nem szabad minden kérdést egyszerre napirendre tűzni, hiszen az országnak, az igazgatásnak, a politikának egyaránt van teherviselő képessége. Tempósan, de nyugodtan kell menni előre.

- Ezt elmondta a koalíciós partnernek is, aki szerint lassulnak?
- Általában nem tudunk erről beszélni.

- Az SZDSZ is általában beszél erről.
- Én viszont nem. Ez csak arra jó, hogy megoldások nélkül politizáljunk és bántsuk egymást. Én nem ilyen vagyok.

- Van prioritássorrendje a kormánynak, hogy milyen ügyeket vesz előre, az adó így sorolódott hátra?
- Tartjuk a terveinket. Én ragaszkodom ahhoz, hogy ütemezetten menjünk előre, ahogy megbeszélte azt a két párt. Azt szeretném, ha nyugodt reformidőszak következne be, nem pedig reformhajsza. Én nem lassulok, csak tartom magam a menetrendhez.

- Ingatlanadós vállalás viszont a 2008-as bevezetés...
- Igen, de ma többet szeretnénk, mint amit a konvergenciaprogramban vállaltunk. Van, amikor a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” igazsága alapján kell eljárni. Akkor, ha kényszer van. Ma nem ez a helyzet. Inkább átfogó reform holnapután, mint kisebb kiigazítás holnap. Ha változás lesz az ingatlanadóban, én azt szeretném, ha egy csomag része lenne.

- A csomag megint öt évre íródna?
- Nem tudok erre önöknek válaszolni. Nem tartunk még itt a konzultációkon. 1998 óta valamennyi nagy párt megígért átfogó adóreformot és adócsökkentést, ami soha nem sikerült. Aki egyszer megpróbálta, azok mi voltunk, s azt vissza kellett vonni. Ez az, amivel az előző kormányzati ciklus lépései közül a legelégedetlenebb vagyok.

- Arra merne ígéretet tenni, hogy 2009-ben lesz érdemi adóváltozás?
- Az adórendszerben azt szeretném elérni, ha tudnánk átfogóan módosítani. De csak azt lehet megcsinálni, amihez van 194 szavazatunk a parlamentben. Azért dolgozunk, hogy szakmailag kiérlelt, politikailag támogatott javaslatunk legyen.

- Úgy tudjuk, nem fogadta meg azt a szocialista ötletet vagy kérést, hogy lépjen vissza az ingatlanadótól és a kormányzati negyedtől, mert egyiknek sincs akkora hozadéka, ami megérné a politikai vitát.
- Nem tudok erről. De a kormányzati negyedről világosan tudok beszélni. Ma 330 ezer négyzetméteren vagyunk jelen, elég lenne ennek kevesebb, mint a fele. Huszonöt év alatt a megtakarítás 100 milliárdos nagyságrendű, kevesebbet akarunk költeni, nem többet. Nem kell felülni populista szövegelésnek. Kisebb igazgatás, olcsóbb elhelyezés, modern feltételek. Miért kellene hátrálni?

- Logikusnak tartja az egészségügyben az eddigi lépések sorrendjét, jó kompromisszumokat kötöttek?
- A lényeget illetően igen. Nem volt kétséges: az egészségügyi reformnak egy markáns eleme a közkiadások tarthatatlan ütemű növekedésének visszafogása lesz. Be kellett avatkozni a szolgáltatási ágon a lehető leggyorsabban, mert a biztosítási oldal átrendezésével csak hoszszabb távon indul el alkalmazkodási folyamat. Ha az egészségügyi kassza évek óta nem költött volna túl radikálisan, 40-100 milliárd forinttal többet, akkor lehetett volna nyugodt lépéssort csinálni.

- Kompromisszumot tud kötni ön szerint a két koalíciós párt a biztosítómodell-választásban? Úgy tűnik, mélyre ásták magukat a lövészárkokban.
- Szerintem nincsenek lövészárkok. Én folyamatosan kompromisszumos megoldásokat ajánlok.

- Az SZDSZ elismeri, ön sosem mondta nekik, hogy a több-biztosítós modellt támogatná, de ebben reménykedtek. Miért nem kötelezte el magát egyik oldal mellett sem?
- Mert ez egy nagyon bonyolult szakmai, közéleti és semmiképp sem ideológiai kérdés. A magyar politika egyik legnagyobb rákfenéje, hogy a politikusok, ha kell, ha nem, összetett szakmai kérdésekben ide-oda csapódnak, ideológiai, identitási alapon. Nekem nem ez a felelősségem. Senki nem gondolhatja, hogy nekem előítéletem lenne a piaccal vagy a versennyel szemben. De a másik oldal is igaz: nem gondolom azt, hogy a közérdek érvényesítésében ne lenne időnként jelentős szerepe az államnak. A dogmatizmustól félek az ilyen vitákban.

- Belépnek-e a magánbiztosítók 2009-től a magyar egészségügybe?
- Nem félek a magánérdek megjelenésétől a szolgáltatásszervezés, a biztosítás egyes területein, de nem hiszem, hogy a társadalombiztosításban többségi, meghatározó szerepre tehetnének szert a következő években. Nyugodt reform, biztonságos átmenet, hosszabb időszak szabályozási tapasztalata kell. De még sokat kell egyeztetnünk. Mindkettőnknek lépéseket kell tenni a kompromisszum, a jó megoldás érdekében.

- Más: ha nem a tehercsökkenés, akkor mi pörgeti fel a gazdasági növekedést a ciklus második felében?
- Egyrészt az újraelosztás jelentős csökkenése. Ma az egy közgazdasági közmegegyezés, hogy ha az állam jelentősen visszalép az újraelosztásból, mi pedig 7-8 százalékban tesszük ezt, az generál növekedést. Emellett jelentősen javítjuk az üzleti környezetet az adózás, a cégjog egyszerűsítésével, jobban működő állami adminisztrációval, a piac tisztításával. A harmadik elem: a következő években nagyjából 8000 milliárd forint jön be Magyarországra, javítva az infrastruktúrát, s közvetlen támogatást is ad döntően a kkv-knek. A bónusz pedig, ami nem a mi érdemünk, hogy a programra olyan időszakban kerül sor, amikor nagyon jó állapotban van a világgazdaság és az európai gazdaság, amely húz bennünket.

- Az újraelosztás csökkenését nem követi érdemi tehercsökkentés...
- A ciklus egészében majdnem két százalékpontot meghaladóan csökken az adócentralizáció, az elmúlt tíz évben a 2010-re várt 37 százalékos adócentralizáció a legalacsonyabb. A négy év egészét tekintve majd mondhatjuk, hogy az adócsökkentés kormánya leszünk, csak hogy birizgáljuk riválisaink idegeit.

- Ilyent már hallottunk 2005-ben, de aztán visszavonták.
- Most egy fenntartható pályán növekvő gazdaságot csinálunk, 2008-tól csökkenő adócentralizációval.

- Az idén ötössel kezdődik a GDP-arányos államháztartási hiány?
- Inkább hatossal. A kormány éves beszámolójában a PM már 6,4 százalékot szerepeltet.

- Úgy tűnik, a piac is hisz az idei és a jövő évi hiánycélban, ám a 2009-es célt szkepticizmussal fogadja, ahogy az MNB is. Utóbbi azt jelzi, hogy a konvergenciaprogram maradéktalan betartása mellett sem lesz tartható a hiánycél.
- Az előrejelzések egyszerűen csak figyelmeztetnek, hogy körültekintően kell eljárni. Nem ülünk a babérjainkon, nem mondhatják, hogy dumakormányzás van. Azt nem gondoltuk, hogy 2007 nyarán befejezzük a kormányzást. 2009 elejéig van másfél év. Kiigazításra nincs szükség, de nagyon sok döntés lesz még addig. A kormány tisztában van a középtávú költségvetési tervezés feszültségeivel, ráadásul komoly intézményi változásokat tesz, hogy ne engedje felpuhulni a rendszert.

- Eurócéldátum: miért úgy fogalmaz, hogy 2010–2014 közötti időpontot jelölnek ki? 2010 irreális cél, 2011 lehet logikailag a legkorábbi időpont.
- Mert a kezdő és a végdátum közötti három évet gondolom makrogazdasági és politikai értelemben is alkalmas időpontnak.

- A beszélgetés elején rögzítette, hogy a koalíció a helyén marad, de vajon ugyanez igaz önre is?
- Ez a szándékom.

- Mik lesznek a következő másfél évben a kormányzás kiindulópontjai?
- Megy tovább, ami elkezdődött, elég egyenes vonala van ennek a kormányzásnak. Folytatjuk a közigazgatás átalakítását, a közpénzügyek szabályozásának jelentős átszabását négy törvénycsomaggal 2009-ig, megy előre az adóprogram és a felsőoktatási törvény, a közoktatásban még csak most tartunk az elején jó néhány ügynek, itt áll előttünk a teljes fejlesztési program.

- Mit mond ma, mi lehet a 2010-es kampány szlogenje?
- Nem tudom, de nem is 2010-zel és a kampánnyal vagyok elfoglalva, hanem a kormányzással. Nem gondolkozom, hogyan kell majd akkor kampányt csinálni, azon viszont igen: miként kell ahhoz kormányozni, hogy az ország és a választók túlnyomó többsége azt mondják, emberek, nehéz program volt, de jó, hogy megcsináltunk. Ez izgat, de a kampány és a szlogenek nem.