Hullámok és völgyek
Energetika. Az energetika ügye a tárca kiemelt jelentőségű témái közé került az elmúlt évben. A június végéig megszülető új villamosenergia-törvény (Vetv.) a piacnyitás felé tett fontos lépésnek indult. A nagy súlyú termelőkhöz és az áram-nagykereskedelmi erőfölényben lévő MVM-hez, valamint ezek hosszú távú szerződéseihez azonban nem nyúlt hozzá a GKM az időszakban készített fő művében. Igaz, ez ügyben csak annyi róható fel a szabad demokrata vezetésű minisztériumnak, hogy gyenge volt az érdekérvényesítő képessége. (E versenykorlátozó és vélhetőleg burkolt állami támogatást is tartalmazó megállapodások egy korábbi szocialista vezetésű kormány idején születtek.) Így tehát az új Vetv. csak annyit mond meg a liberalizált árampiacnak nevezett homokozóról, hogy ki hol ülhet benne, s mit csinálhat a lapátkájával, azt viszont nem, hogy honnan lesz a homok, s kinek milyen alapon jut belőle.
A gázellátásban előforduló térségi problémák a közérdeklődés közepébe helyezték a „gázt, de honnan” kérdéskört. Miközben a tárca minél több külföldi kapcsolat létesítésén dolgozott, ezek eredményét a máshonnan érkező politikai megnyilvánulások lerontották. Egy év alatt sikerült elveszíteni a Nabucco és a vele rivális orosz gázimportvezeték közötti választási lehetőségünket. Az előbbi lehet, hogy meg sem épül, a másikba meg már nem is akarnak annyira bevenni minket.
Befektetésösztönzés. Sikeres évet zárhatunk azonban tőkebeáramlás ügyében. Tavaly 4,874 milliárd euró külföldi működőtőke-befektetést regisztrált a statisztika, ez a megelőző év rekordnak számító 6,1 milliárdja után a második legnagyobb érték. A szlovákok és a lengyelek azonban sokkal jobban teljesítettek. Tény ugyanakkor, hogy a tavalyi választások, majd az azt követő új kormánystruktúra-kialakítás politikai, illetve koalíciós feszültsége, s általában véve is a magyar gazdaságra jellemző átpolitizáltság, az utcai események sorozata legalábbis kivárásra készteti a befektetőket.
Közlekedés. A közlekedésben egy év alatt jelentős lépések történtek, hozzányúltak olyan dolgokhoz, amelyekhez az elődök nem akartak vagy nem mertek. A közösségi közlekedés tavaly decemberben bejelentett középtávú (2006–2010) átalakításának jegyében az idén két lépésben bevezették az egységes tarifa- és kedvezményrendszert, megkezdték a gazdaságtalan mellékvonalak bezárását és a menetrendek összehangolását. Áprilistól a főutak egy részére is kiterjesztették a kamionok matricásítását, ebben az előkészületeket figyelve nem sokan hittek. A megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetése csigalassúsággal halad. Nem siette el a szaktárca az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt.-ben 40 százalékban tulajdonos Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt.-nek az AKA magánbefektetői kézben lévő többségi pakettjére való opciós jogával kapcsolatos döntését sem. Mégis elég kacskaringósra sikeredett: februárban még az állami kivásárlás mellett voksoltak, az addig sosem hallott Kisalföld Autópálya Zrt.-t meg is nevezték az AKA 60 százalékára szóló opciós jog jogosultjaként. Májusban azonban mégis az AKA-ból való kiszállás, azaz az állami részvénycsomag értékesítése mellett döntöttek.
Az elmúlt egy évben a sztrádafejlesztések választások előtti dinamikája is lassult. VG
